1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

Az alkalmazandó jog meghatározásának alapvető szabályait a nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény tartalmazza. A nemzetközi magánjogról szóló törvény 49. §-ának 3. bekezdése szerint a házastársak közötti vagyoni jogviszonyokat a házastársak lakóhelye szerinti állam joga szabályozza. Amennyiben a házastársak lakóhelye különböző állam területén található, vagyonjogi viszonyaikat annak az államnak a joga szabályozza, melynek mindketten állampolgárai. Amennyiben a házastársak állampolgársága különböző, ezeket a jogviszonyokat a cseh jog szabályozza. Ezt a kérdést a polgári, kereskedelmi és családi ügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló, a Cseh Köztársaság és a korábbi szocialista országok között létrejött kétoldalú egyezmények (pl. a Bulgáriával 1976. november 25-án kötött egyezmény, a Lengyelországgal 1987. december 21-én kötött egyezmény, a korábbi Jugoszláv Szocialista Köztársasággal 1964. január 21-én kötött egyezmény, a Romániával 1994. november 7-én kötött egyezmény) is szabályozzák, ahol az alkalmazandó jog meghatározásában az állampolgárság a döntő kapcsolóelem. A közös lakóhely, mint kapcsolóelem csak akkor vehető figyelembe, ha a házastársak állampolgársága eltérő. A korábbi Szovjetunióval kötött, 1982. augusztus 12-én aláírt egyezmény (amely Oroszország, Moldova, Kirgizisztán és Grúzia vonatkozásában kötelező érvényű), valamint az Ukrajnával 2001. május 28-án aláírt egyezmény alapján a kapcsolóelem a házastársak közös lakóhelye. Ezen nemzetközi szerződésekben található szabályok a nemzeti jog szabályai megelőzve alkalmazandóak.

A bejegyzett élettársak, valamint hasonló kapcsolatok és joghatásaik – ideértve az élettársak személyi és vagyoni jogviszonyainak módosítását - tekintetében az alkalmazandó jog azon állam joga, melynek területén a regisztrált élettársi kapcsolatot vagy hasonló kapcsolatot létrehozták (a Nemzetközi magánjogról szóló törvény 67. §-ának 2. bekezdése).

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

A Nemzetközi magánjogról szóló törvény 49. §-ának 4. bekezdése értelmében a házastársak megállapodhatnak arról, hogy vagyonjogi jogviszonyaikat:

• az egyik házastárs állampolgársága szerinti jog, vagy
• az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti jog, vagy
• ingatlan esetében az ingatlan fekvési helye szerinti jog, vagy
• a cseh jog szabályozza.

A megállapodást közjegyzői okiratban, vagy amennyiben a megállapodást külföldön kötötték, hasonló formában kell megkötni.

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A Nemzetközi magánjogról szóló törvény 49. §-ának 4. bekezdése értelmében a házastársak megállapodhatnak arról, hogy vagyonjogi jogviszonyaikat:

• az egyik házastárs állampolgársága szerinti jog, vagy
• az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti jog, vagy
• ingatlan esetében az ingatlan fekvési helye szerinti jog, vagy
• a cseh jog szabályozza.

A megállapodást közjegyzői okiratban, vagy amennyiben a megállapodást külföldön kötötték, hasonló formában kell megkötni.

A Cseh Köztársaságban alkalmazott törvényes házassági vagyonjogi rendszer a házastársi vagyonközösség, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz (89/2012. törvény).

A házastársi közös vagyon részletesebb meghatározását a Polgári törvénykönyv 709.,710. és 3040. paragrafusaiban találjuk, melyek alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak:

• Azok a vagyontárgyak, amelyeket egyik vagy mindkét házastárs a házasság fennállása alatt szerzett, azon vagyontárgyak kivételével, amelyek(et):
  • az egyik házastárs személyes szükségleteinek kielégítését szolgálják;
  • az egyik házastárs ajándékozás, öröklés vagy hagyomány útján szerzett, amennyiben az ajándékozó az ajándékozási szerződésben, vagy az elhunyt végrendeletében másképp nem rendelkezett;
  • az egyik házastárs által kártérítésként kapott, kivéve a nem vagyoni kártérítést;
  • az egyik házastárs a különvagyonára vonatkozó ügylettel szerzett;
  • az egyik házastárs különvagyonának megkárosodása, megsemmisülése vagy elvesztése miatt kártérítésként kapott;
  • házasságkötés előtt a dolog felett tulajdonjoggal rendelkező házastárs jogutódja visszatérítési igény alapján kapott vissza.

A házastársak közös vagyonához tartozik a házastársak különvagyonainak haszna, valamint az egyik házastárs részesedése gazdasági társaságban vagy szövetkezetben, amennyiben a házastárs a házasság alatt vált a gazdasági társaság vagy a szövetkezet tagjává (kivétel ez alól az az eset, ha a részesedés a fent említett kivételek közé tartozik.

• A házasság fennállása alatt a házastársak által vállalt adósság, kivéve, ha az(t)
  • a házastársak egyike különvagyonának minősülő vagyontárgyhoz kapcsolódik, és mértéke meghaladja a különvagyon hasznát, vagy
  • az egyik házastárs a másik jóváhagyása/hozzájárulása nélkül vállalta, anélkül, hogy az a mindennapi vagy közös családi szükségletek fedezetét szolgálná.

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

A cseh jogban jelenleg nem léteznek ilyen vélelmek.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem létezik olyan rendelkezés, amely kötelezővé tenné vagyonleltár készítését. Mindamellett a házasság megszűnése (felbontása), vagy a házastárs halála esetén célszerű leltárt készíteni a házastársak közös vagyonának megosztásával kapcsolatosan.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

Mindkét házastárs (vagy megállapodásuk alapján egyikük) közösen használja, és tartja fenn azokat a vagyontárgyakat, amelyek közös vagyonuk részét képezik. A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak mindennapi kezelését bármelyik fél végezheti (például közös háztartási ügyek intézése, az olyan rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítése, mint lakbér és azzal kapcsolatos szolgáltatások, étkezési kiadások, szokásos fogyasztási cikkek beszerzése). A házastársak közös vagyonához tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos, nem mindennapi ügyekben (pl. ingatlan vagy nagyobb értékű vagyontárgyak átruházása, ingatlan megterhelése), mindkét házastárs hozzájárulása szükséges. Amennyiben a másik házastárs alapos ok nélkül megtagadja a hozzájárulást, vagy nem képes kifejezni véleményét, a másik házastárs kérelme alapján a bíróság ítélettel helyettesítheti azt. Amennyiben az egyik házastárs annak ellenére a másik házastárs hozzájárulása nélkül jár el, hogy mindkét házastárs hozzájárulása a törvény által megkövetelt, a másik házastárs az eljárás érvénytelenné nyilvánítását kérheti (a Polgári törvénykönyv 713 és 714. §-ai). Amennyiben azonban a bíróság nem mondja ki az érvénytelenséget, a házastárs eljárása hatályban marad (a Polgári törvénykönyv 586.§ 2. bekezdése). Ezen rendelkezések kizárólag akkor alkalmazandóak, ha a házassági vagyonjogi szerződésben a felek nem rendelkeztek eltérően, vagy bírósági határozatban nem került sor módosításra.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Mindkét házastárs egyetemlegesen jogosult és kötelezett azokkal a közös vagyonra vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatosan, amelyeket bármelyikük kötött a mindennapi vagyonkezelés körében (a Polgári Törvénykönyv 713. §-ának 3. bekezdése).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Mindkét házastárs egyetemlegesen felel azokért a tartozásokért, amelyek közös vagyonukat terhelik (a Polgári Törvénykönyv 713. § 2. bekezdése). Ezen tartozások a házastársak közös vagyonából vagy mindkét házastárs különvagyonából elégíthetők ki.

A házastársak házassági vagyonjogi szerződésükben kizárhatják a tartozásokért fennálló egyetemleges felelősséget, azonban ezen megállapodás csak akkor hatályos harmadik személlyel szemben, ha a harmadik személy ahhoz hozzájárul (a Polgári törvénykönyv 719. § 2. bekezdése), vagy, ha a szerződés a házastársak közös kérelmére bejegyzésre került a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásába (a Polgári törvénykönyv 721. § 1. bekezdése).

A házastársak önállóan felelnek azon tartozásokért, melyek nem tartoznak közös vagyonukba, például a következő tartozások tartoznak ezen körbe:

• a házastársak különvagyonához tartozó adósságok, amennyiben azok meghaladják a különvagyon hasznát;
• az egyik házastárs által a másik beleegyezése nélkül vállalt olyan adósságok, melyeket a házastárs nem a család mindennapi szükségleteinek kielégítése érdekében vállalt;
• az egyik házastárs jogsértése miatt keletkezett tartozás;
• az állam és a hatóságok felé megtérítendő tartozás;
• a házasságkötést megelőzően keletkezett adósság.

Végrehajtási eljárás során ezen tartozások (kivéve a házasságkötést megelőzően keletkezett adósságokat) nem kizárólag a felelős házastárs különvagyonából, hanem a házastársak közös vagyonából is kielégíthetők.

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

A házastársak, illetve házasulók házassági vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől. Választhatják a vagyonelkülönítés rendszerét, a közszerzeményi rendszert, vagy a közös vagyon körének növelését vagy csökkentését (a Polgári törvénykönyv 717. §-a). A szerződés minden, a jog által nem tiltott rendelkezést tartalmazhat. A jogszabálytól eltérően határozhatja meg különösen a már meglévő, vagy a jövőben megszerzendő vagyontárgyak közös vagyonba sorolását, illetve közös vagyonból a különvagyonba történő átsorolását. Ez azt jelenti például, hogy a házastársak megállapodhatnak arról, hogy egy adott vagyontárgy (pl. ingatlan), amely az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában van, a házastársak közös vagyonának részévé válik. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házasság egyik fél általi halálával vagy felbontásával történő megszűnése esetére is rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat (a Polgári törvénykönyv 718. § 1. és 2. bekezdése). Ezen kívül szükségleteiknek megfelelően a közös vagyon kezelésének módjában is megállapodhatnak a házastársak a szerződésben. Ennek ellenére – még akkor is, ha a vagyonelkülönítés rendszerét választották - a házastársak nem térhetnek el azon szabálytól, miszerint a mindkét házastárs beleegyezése szükséges az ún. közös családi lakhely berendezési és felszerelési tárgyaival (pl. azon ingóságok, melyek a család alapvető szükségleteit szolgálják, függetlenül attól, hogy azok a közös vagyonhoz, vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak) történő rendelkezéshez (a Polgári törvénykönyv 718. § 3. bekezdése). Továbbá a szerződés nem zárhatja ki a házastársak kötelezettségét a családi kiadások tekintetében, valamint nem sértheti harmadik személy jogait, kivéve abban az esetben, ha a harmadik személy ahhoz hozzájárult, vagy ha a szerződést a házastársak közös kérelme alapján bejegyezték a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásába (a Polgári törvénykönyv 719. és 721. §-ai).

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

Ezeket a szerződéseket közjegyző előtt, közokirati formában kell megkötni (a Polgári Törvénykönyv 716.§ 2. bekezdése).

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

A házassági szerződést a házasság fennállása alatt bármikor, vagy a házasság létrejötte előtt is meg lehet kötni. Az első esetben a szerződés annak aláírásakor lép hatályba, a második esetben pedig akkor, amikor a házastársak törvényesen házasságot kötnek. Amennyiben azonban a szerződés tárgya nyilvántartásba bejegyzendő vagyontárgy (pl. ingatlan), amely már a házastársak közös, vagy valamelyik házastárs különvagyonának részét képzi, a szerződés harmadik személyekkel szemben csak annak bejegyzését követően válik hatályossá (Polgári Törvénykönyv 720. § 2. bekezdése). A választott vagyonjogi rendszer alkalmazásában történő megállapodás érvénytelen.

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

A meglévő házassági szerződést a házastársak megállapodásuk alapján szabadon módosíthatják. A szerződés módosításához is közjegyző által készített közokirati forma szükséges. A közös vagyonjogi rendszert bírósági határozat is módosíthatja (valamelyik házastárs kérésére). A módosításhoz a házastársak megállapodása vagy bírósági határozat szükséges a fennálló vagyonjogi rendszerben a közös tulajdoni hányadok megállapítását illetően. Nyomatékosítandó, hogy ezen mósodsítások harmadik személyekkel szemben kizárólag bizonyos feltételekkel tekintendők hatályosnak.

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

Nem. A Polgári Törvénykönyv 716. cikkének 1. bekezdése értelmében a házassági szerződések nem lehetnek visszamenőleges hatályúak.

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

A Cseh Köztársaságban két házassági vagyonjogi nyilvántartás létezik:

• a Házassági vagyonjogi szerződések jegyzéke - mindenki számára hozzáférhető nyilvántartás
• a Házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása – a nyilvánosság számára nem hozzáférhető nyilvántartás

Mindkét nyilvántartást a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája tartja fenn, üzemelteti és kezeli.

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

Házassági vagyonjogi szerződések jegyzéke
A Jegyzékbe a vagyonjogi szerződések (azok módosításai) és a házassági vagyonjog körében hozott bírósági ítéletek kerülnek bejegyzésre. A Jegyzék tárgymutatót és okirattárat tartalmaz.

A Jegyzékbe a következő adatok kerülnek bejegyzésre:

• a házastársak/házasulók keresztneve, vezetékneve, születési ideje és lakóhelye;
• a szerződés megkötésének időpontja és hatályba lépése, a választott vagyonjogi rendszer megnevezése a Polgári törvénykönyv alapján, valamint a szerződést készítő közjegyző keresztneve, vezetékneve és címe;
• a házassági vagyonjog körében hozott döntés kelte és jogerőre emelkedése, a döntés ügyszáma, a bíróság megnevezése, és információ arról, hogy a bíróság megszüntette vagy visszaállította a közös tulajdont, illetve csökkentette annak összetételét, vagy megváltoztatta a házassági vagyonjogi rendszert;
• amennyiben szükséges, további adatok.

A Jegyzék a házassági vagyonjogi szerződések és a bírósági határozatok másolatát tartalmazza.

A szerződés csak akkor kerül bejegyzésre, a Jegyzékbe, amennyiben a felek szerződésükben így rendelkeztek, vagy ha a felek azt közösen kérik. A bírósági határozatok bejegyzése a házastársak akaratától függetlenül kötelező.

A Jegyzék nyilvános, és a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája az információkat olyan módon teszi közzé, hogy azok elektronikus úton hozzáférhetők legyenek. Bármely közjegyző bárki kérésére köteles a szerződés vagy a bírósági határozat másolatát kiadni az okirattárból, vagy olyan igazolást a kérelmező rendelkezésére bocsájtani, miszerint az okirat nem szerepel a Jegyzékben (a Közjegyzőségről és a közjegyzői tevékenységről szóló 358/1992. törvény [a továbbiakban: Közjegyzői törvény] 35-35I §-ai).

Házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása
A Házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása szintén házassági vagyonjogi szerződések (azok módosításai) és a házassági vagyonjog körében hozott bírósági határozatok bejegyzése céljából jött létre.

A Nyilvántartásba a következő adatok kerülnek bejegyzésre:

• a házastársak/házasulók keresztneve, vezetékneve, születési ideje és lakhelye;
• azon közjegyző keresztneve, vezetékneve és székhelye, akinél a szerződést letétbe helyezték (vagy a megfelelő információ a bírósági határozatról);
• a szerződés száma és kelte (vagy a megfelelő információ a bírósági határozatról);
• a bejegyzés kelte.

A Nyilvántartásban szereplő információkhoz kizárólag az a közjegyző férhet hozzá, aki a házassági szerződést készítette, valamint a Közjegyzői Kamara. A Nyilvántartás kizárólag az egyik házastárs halála utáni hagyatéki eljárás során szolgál információs forrásként az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozóan. Amennyiben a bíróság által a hagyatéki eljárásban bírósági megbízottként kinevezett közjegyző kéri, a Közjegyzői Kamara a közjegyző részére tájékoztatást ad arról, hogy az örökhagyó kötött-e házassági szerződést vagy szerződéseket, és azt/azokat melyik közjegyzőnél helyezték letétbe, illetve arról, hogy az örökhagyóra vonatkozó házassági vagyonjogi rendszerről bírósági határozat bejegyzésére sor került-e. A fent említett adatok mindegyikét továbbítani kell a közjegyzőnek (a Közjegyzői törvény 35d. §-a).

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

Házassági vagyonjogi szerződések jegyzéke
Ha a szerződés vagy a bírósági határozat bejegyzésre került, a házastársak hivatkozhatnak rá harmadik személyekkel szemben akkor is, ha azok nem ismerik annak tartalmát (a Közjegyzői törvény 35. § 1. bekezdése).

Házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása
A Nyilvántartás adatai nem rendelkeznek jogi kötőerővel. A Nyilvántartás kizárólag informális célokat szolgál.

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?     

Nem. Más államban kötött házassági szerződések nem regisztrálhatók a Cseh Köztársaságban.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A cseh jog értelmében vagyonközösségi rendszer megszűnik válás vagy az egyik házastárs elhalálozása esetén, valamint számos más, jogszabályban meghatározott esetben. A vagyonjogi rendszer megszűnésekor a közös jogok és kötelezettségek megosztásra kerülnek.

A házastársak/volt házastársak jogosultak a megosztás módjában megállapodni (amely azonban nem csorbíthatja harmadik személyek jogait), vagy a bírósághoz fordulhatnak a megosztás érdekében (a Polgári törvénykönyv 740. és 765. §-ai). A bírói megosztás (és amennyiben szükséges, a házastársak megállapodása alapján történő megosztás) azon az elven alapul, hogy a házastársak érdekeltsége a felosztandó vagyonban azonos. Ennek ellenére a következő tényezők veendők figyelembe: különösen a tartásra szoruló gyermekek szükségletei, a házastárs részvétele a család ellátásában és a közös vagyon megszerzésében, fenntartásában. Ezzel együtt mindkét házastárs köteles megtéríteni a másiknak mindazt, amit a közös vagyonból különvagyonára fordított, valamint a házastárs kérheti annak megtérítését, amit különvagyonából a közös vagyonra fordítottak (a Polgári törvénykönyv 742. §-a).

Amennyiben a vagyonközösség megszűntétől számított 3 éven belül nem került sor a közös vagyon megosztására, valamint ezen időszak alatt a volt házastársak keresetet sem nyújtottak be a megosztás érdekében, a megosztásra a következő törvényes vélelem alapján kerül sor:

• azon ingó dolgok, melyeket az egyik volt házastárs tulajdonosként kizárólag saját szükségleteire, illetve családja vagy családi háztartása szükségletei érdekében használ, ezen házastárs tulajdonába,
• egyéb ingóságok és ingatlanok egyenlő arányban a házastársak közös tulajdonába kerülnek (a Polgári törvénykönyv 741. §-a).

Ugyanezen szabályok alkalmazandók, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben a közös tulajdon mértékét a házastársak csökkentették, vagy azt megszüntették.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Mindkét házastárs továbbra is egyetemlegesen felel harmadik személyekkel szemben azokért a tartozásokért, amelyek közös vagyonukkal kapcsolatosan a házasság fennállása alatt keletkeztek, mivel a közös vagyon megosztása nem járhat harmadik személyek hátrányára. Harmadik személyek kérhetik annak bírói megállapítását, hogy a vagyonmegosztás velük szemben érvénytelen. Ennek megfelelően a megosztás kizárólag a házastársak között hatályos (a Polgári Törvénykönyv 737.§-a).

A házastársak továbbra is külön-külön felelnek azon tartozásokért, amelyek különvagyonukhoz kapcsolódnak.

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
- Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
- Hogyan történik a követelés megállapítása?
- Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
- Mikor írják elő a követelést?
A Cseh Köztársaságban nincs olyan szabály, amely alapján a többlet közös vagyonnak minősülne.

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?
Mindegyik házastárs köteles megtéríteni mindazt, amit a közös vagyonból különvagyonára fordított, és bármelyik házastárs kérheti annak az összegnek a megtérítését, amelyet a közös vagyonra fordítottak a különvagyonából (a Polgári Törvénykönyv 742. §-a).

A törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a követelést pénzben vagy természetben kell-e teljesíteni.

A hagyatéki eljárásban a volt házastársak a vagyoni jogai és kötelezettségei értékelésére a köztük fennállt vagyonjogi rendszer (törvényes, szerződéses, illetve bírói határozattal meghatározott rendszer) és az elhunyt házastárs végintézkedése (végrendelete) alapján kerül sor. Amennyiben szükséges, az 5.1. pont alatt található, a bírósági vagyonmegosztás során alkalmazandó elveket alkalmazni kell. A túlélő házastárs és az örökösök azonban másképp is megállapodhatnak (a Polgári törvénykönyv 764. § 1. bekezdése). Az elhunyt házastárs része a megszűnt és felosztott közös vagyonból (rendszerint annak fele) különvagyonával együtt hagyatékának részét képezi. A túlélő házastárs és az elhunyt gyermekei örökölnek első helyen, mindegyikük azonos részt (a Polgári Törvénykönyv 1635. § 1. bekezdése).

A cseh jog nem rendelkezik külön házassági vagyonjogi rendszerről az olyan házaspárok esetében, akiknek eltérő az állampolgársága.

A cseh jog nem rendelkezik külön vagyonjogi rendszerről a regisztrált élettársak esetében. Ugyanakkor a regisztrált élettársak szerződéssel szabadon határozhatják meg vagyonjogi kapcsolataikat. Ugyanez vonatkozik a nem regisztrált élettársi kapcsolatokra is. Ugyanakkor az öröklés során a túlélő regisztrált élettárs és az elhunyt gyermekei örökölnek első helyen, mindegyikük azonos részt (a Polgári Törvénykönyv 1635. § 1. bekezdése és 3020. §-a).

A házasság felbontása (illetve a házasság érvénytelenségének, illetve létezésének megállapítása) során, amennyiben a házastársak legalább egyike cseh állampolgár, vagy ha az alperes szokásos tartózkodási helye a Cseh Köztársaság területén található, a cseh bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

Amennyiben mindkét házastárs idegen állampolgár, és az alperes szokásos tartózkodási helye a Cseh Köztársaság vagy az Európai Unió területén kívül található, valamint nem állampolgára egyik EU tagállamnak sem, vagy nem rendelkezik lakóhellyel sem az Egyesült Királyság, sem pedig Írország területén, a cseh bíróságok rendelkeznek joghatósággal, ha

• mindkét házastárs szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett a Cseh Köztársaságban és a felperes továbbra is ott rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel;
• a felperes szokásos tartózkodási helye a Cseh Köztársaságban található, és a házastársa perbe bocsátkozott;
• a felperes szokásos tartózkodási helye Csehországban található, és legalább 1 évvel a perindítást megelőzően már ott rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel. (a Nemzetközi magánjogról szóló törvény 47. §-a)

A Cseh Köztársaság területén található ingatlanokon fennálló jog tekintetében a cseh bíróságok és hatóságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek (a Nemzetközi magánjogról szóló törvény 68. §-a). Hagyatéki eljárásban a cseh bíróságok joghatósága érvényesül, amennyiben halálának időpontjában az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Csehországban található (a Nemzetközi magánjogról szóló törvény 74. §-a).

Házassági vagyonjoggal kapcsolatos jogvitákban (ideértve a házasság felbontását követően a házassági közös vagyon felosztását), azon cseh helyi bíróság rendelkezik illetékességgel, melynek területén a házastársak közös lakóhelye (volt) található, amennyiben a házastársak legalább egyikének lakóhelye továbbra is ezen bíróság illetékességi területén található. Amennyiben nincsen ilyen bíróság, az általános illetékességi szabályok alkalmazandók, tehát az alperes lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Ha ilyen bíróság sem létezik, az illetékes bíróság a felperes lakóhelye szerinti bíróság (a Különös peres eljárásokról szóló 292/2013. törvény 373. és 383. §-ai). Amennyiben az eljárás nem a házasság felbontásához kapcsolódik, az illetékes bíróság a következő:

• az alperes lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság, vagy
• amennyiben ingatlan is érintett, az a helyi bíróság, amelynek területén található az ingatlan, vagy
• ha a vagyonmegosztásra hagyatéki eljárás keretében kerül sor, az a helyi bíróság, amelynek a területén a hagyatéki eljárás folyik (a Polgári Perrendtartás 88. cikke).