
Házaspárok és élettársak Lettország
Last updated on: 11.05.2022
Az oldal angol és nemzeti nyelvű változatát a megfelelő kapcsolattartó pont tartja fenn. A más nyelvekre történő fordításokat fokozatosan végzik és frissítik. Ezért előfordulhat, hogy az esetleges frissítések nem állnak rendelkezésre ebben a nyelvi változatban. A legfrissebb verzióért nézze meg az angol vagy a nemzeti nyelvű változatot.
1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?
A házassági vagyonjogi rendszerre a lett jog az irányadó, amennyiben a házastársak szokásos tartózkodási helye Lettországban található. Ha a házastársak vagyona Lettországban található, ezen vagyon tekintetében is a lett jog alkalmazandó, még akkor is, ha a házastársaknak nincs lakóhelyük Lettországban (a lett Polgári Törvénykönyv (CC) 13. cikke).1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?
A lett jog az alkalmazandó jog megválasztásáról nem rendelkezik.2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer alapján mindegyik házastárs megtartja azt a vagyont, amely a házasságkötés előtt a tulajdona volt, valamint azt a vagyont, amelyet a házasság fennállása alatt szerez.Mindkét házastárs közös vagyonát képezi minden, amit a házastársak a házasság fennállása alatt közösen szereztek, vagy amit az egyik házastárs a házastársak közös forrásából, vagy a másik házastárs cselekményei révén szerzett; kétség esetén pedig azt kell vélelmezni, hogy az adott vagyontárgy egyformán mindkét házastárs közös tulajdona (a Polgári Törvénykönyv 89. cikke).
Az egyes házastársak különvagyona a következőkből áll:
- az a vagyon, amellyel valamely házastárs már a házasságkötés előtt rendelkezett, vagy a házastársaknak az a vagyona, amelyet szerződés révén különvagyonnak nyilvánítottak;
- azon vagyontárgyak, amelyek az egyik házastárs személyes használatára szolgálnak, vagy önálló munkavégzéséhez szükségesek;
- azon vagyontárgyak, amelyeket az egyik házastárs ellenszolgáltatás nélkül szerzett a házasság fennállása alatt;
- valamely házastárs különvagyonából származó olyan jövedelem, amelyet nem a család vagy a közös háztartás szükségleteinek kielégítésére fordítanak; valamint
- azon vagyontárgyak, amelyek a korábbi pontokban (1-4) felsorolt vagyontárgyak helyébe lépnek (a Polgári Törvénykönyv 91. cikke).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Azt, hogy valamely vagyontárgy a különvagyonához tartozik, annak a házastársnak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik. Azt, hogy egy ingatlan valamelyik házastárs különvagyonához tartozik, a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyeztetni.Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy mindkét házastárs egyenlő arányban tulajdonosa a közös vagyonnak.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Nincs olyan szabály, amely vagyonleltár készítését írná elő.2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A házasság fennállása alatt a házastársak szabadon kezelhetik és használhatják különvagyonukat (a Polgári Törvénykönyv 90. cikkének 1. bekezdése).A házastársak közös vagyonukat közösen kezelik és használják, de úgy is megállapodhatnak, hogy egyikük egyedül jogosult a vagyon kezelésére. Ezzel a vagyonnal az egyik házastárs által történő rendelkezéshez a másik házastárs hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 90. cikkének 2. bekezdése).
Harmadik felek érdekében azt kell vélelmezni, hogy ingósággal történő rendelkezés esetén a fentiek szerinti hozzájárulás megadásra került, kivéve azokat az eseteket, amikor a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy a hozzájárulás nem állt rendelkezésre, vagy amikor az egyik házastárs olyan vagyontárggyal rendelkezett, amely nyilvánvalóan a másik házastárs tulajdonát képezte.
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A családdal vagy a közös háztartással kapcsolatos, az egyik házastárs által vállalt kötelezettségek esetében a másik házastárs saját különvagyonával csak akkor felel azok teljesítéséért, ha a kötelezettségek ellenértékét a család, illetve a közös háztartás szükségleteinek fedezésére fordították (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 2. bekezdése).2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Az egyik házastárs vagyonát nem lehet felhasználni a másik házastárs kötelezettségeinek fedezésére. Ha az egyik házastárs tartozása miatt végrehajtási eljárás indul a másik házastárs különvagyonával szemben, ez utóbbi kérheti, hogy saját vagyonát mentesítsék az eljárás alól (a Polgári Törvénykönyv 100. cikke). Ha az egyik házastárs tartozásainak kiegyenlítésére a közös vagyont használják fel, a másik házastárs kérheti a vagyon megosztását vagy azt, hogy a saját részét mentesítsék a végrehajtási eljárás alól.A házastársak közös vagyonukkal, ha pedig az nem elegendő, különvagyonukkal felelnek azokért a kötelezettségekért, amelyeket közösen vállaltak a család vagy a közös háztartás szükségleteinek fedezése érdekében (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 1. bekezdése). A családdal vagy a közös háztartással kapcsolatos, az egyik házastárs által vállalt kötelezettségek esetében az adott házastárs saját különvagyonával akkor felel a tartozásért, ha a házastársak közös vagyona nem elegendő. A másik házastárs saját különvagyonával csak abban az esetben felel ezekért a kötelezettségekért, ha a kötelezettségek ellenértékét a család illetve a közös háztartás szükségleteinek a fedezésére fordították (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 2. bekezdése).
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
Házassági szerződés megkötésével a házastársak vagyonmegosztást vagy vagyonközösséget köthetnek ki (a Polgári Törvénykönyv 116. cikke).Ha a házastársak vagyonközösséget kötnek ki, a házastársak házasságkötés előtti vagyona, valamint a házasság fennállása alatt szerzett vagyona elvileg egyetlen, közös, osztatlan egységgé olvad össze. Ez a közös vagyon azonban nem foglalja magában azokat a vagyontárgyakat, amelyekről a házastársak a házassági szerződésben úgy rendelkeztek, hogy azok az egyes házastársak különvagyonába tartoznak.
A házastársak megállapodnak arról, hogy ki kezelje a közös vagyont (férj, feleség vagy ketten együtt). Ha a közös vagyont csak az egyik házastárs kezeli, akkor a jogszabályi korlátozások figyelembevételével jogosult arra, hogy azt saját nevében használja, illetve saját nevében rendelkezzen vele, valamint abból köteles fedezni a család és a közös háztartás kiadásait (a Polgári Törvénykönyv 124. cikke). A másik házastárs hozzájárulása szükséges a közös vagyon részét képező ingatlan elidegenítése, jelzáloggal történő megterhelése vagy azon dologi jog alapítása esetén (a Polgári Törvénykönyv 128. cikke). Ez ugyancsak szükséges a közös vagyonhoz tartozó ingóság ajándékozása esetén, ha az ajándékozás túllépi a szokásos, kisebb ajándékok értékét (a Polgári Törvénykönyv 129. cikke ). Mindegyik házastárs önállóan rendelkezik saját különvagyonával (a Polgári Törvénykönyv 125. cikkének 2. bekezdése).
Vagyonközösség esetén a házastárs különvagyonával is felel a másik házastárs azon tartozásaiért, amelyek a család és a közös háztartás érdekében merültek fel, de csak abban az esetben, ha a közös vagyon és a kötelezettséget vállaló házastárs különvagyona nem elegendő (a Polgári Törvénykönyv 130. cikke).
Ha vagyonelkülönítési rendszert kötnek ki, úgy az egyes házastársak nem csak azt a vagyont tartják meg, amely a házasságkötés előtt tulajdonuk volt, hanem a házasság fennállása alatt a másik házastárstól függetlenül szerezhetnek vagyont, amelyet önállóan használhatnak, kezelhetnek, és mellyel önállóan rendelkezhetnek (a Polgári Törvénykönyv 117. cikke). A házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül a másik házastárs vagyonát nem használhatja, nem kezelheti és nem is rendelkezhet vele (a Polgári Törvénykönyv 118. cikkének 1. bekezdése). A házastársak azonban megállapodhatnak arról, hogy az egyik házastárs vagyonát a másik házastárs kezeli. Ebben az esetben a vagyont kezelő házastárs felel a súlyos gondatlanságból okozott károkért (a Polgári Törvénykönyv 119. cikke).
A vagyonelkülönítési rendszerben mindegyik házastárs a saját tartozásaiért különvagyonával felel (a Polgári Törvénykönyv 121. cikke).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági szerződéseket közjegyző előtt, mindkét házastárs jelenlétében kell aláírni, ha pedig valamelyikük kiskorú, annak jogi képviselője jelenlétében (a Polgári Törvénykönyv 115. cikke).3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződés a házasság fennállása alatt és a házasságkötés előtt egyaránt megköthető. Ez utóbbi esetben csak a házasságkötés után lehet azt nyilvántartásba venni (a Polgári Törvénykönyv 114. cikke). A házastársak között a szerződés az aláírás időpontjában lép hatályba. Harmadik felekkel szemben a házassági szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt nyilvántartásba vették.3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A házastársak ugyanazon feltételek mellett jogosultak a meglévő szerződés módosítására, mint amelyek a szerződés aláírásakor hatályban voltak.3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?
Lettországban a házassági vagyonszerződés megköthető a házasságkötéskor, vagy a házasság fennállása alatt. Ahhoz, hogy a házassági vagyonszerződések harmadik személyek felé kötelező érvénnyel bírjanak, azokat regisztráltatni kell a házastársi vagyonjogi viszonyok nyilvántartásában, valamint ingatlantulajdon esetében a telekkönyvi nyilvántartásban is. A házassági vagyonszerződés a megkötésétől kezdve kötelező érvényű. Éppen ezért nem lehetséges a házasság fennállása alatt visszamenőleges hatályú házassági vagyonszerződést kötni.4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?
A házassági szerződésben meghatározott házassági vagyonjogi rendszert be kell jegyeztetni a Cégjegyzék által fenntartott Házassági vagyonjogi kapcsolatok nyilvántartásába ahhoz, hogy arra harmadik féllel szemben hivatkozni lehessen. Emellett, nyilvántartásba kell venni egyéb, a törvény által előírt információkat is (lásd 4.2. pont), valamint azokat a szerződéseket, bírósági ítéleteket, határozatokat és értesítéseket, amelyek a házastársak vagyonjogi viszonyaira vonatkoznak.A házassági szerződést a Cégjegyzék azon regionális osztályán kell nyilvántartásba vetetni, amelynek illetékességi területén az egyik házastárs bejegyzett lakóhelye található. Ha a házassági szerződés ingatlannal kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz, a szerződést abban a Földhivatalban is nyilvántartásba kell vetetni, amelynek illetékességi körzetében az ingatlan található.
4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?
A Házassági vagyonjogi kapcsolatok nyilvántartása a következő információkat tartalmazza:- A házastársakra vonatkozó információk;
- A választott házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó információk: vagyonelkülönítési rendszer vagy vagyonközösség; a Nyilvántartásba történő bejegyzés ideje; a házassági szerződésre vonatkozó információk; a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetésének ideje.
- Speciális információk: arra vonatkozó adatok, hogy mely vagyontárgyak tartoznak az egyes házastársak különvagyonához; az egyik házastárs felelőssége a másik házastárs kötelezettségeiért; a házastársak vagyonnal kapcsolatos jogainak korlátozásai; egyéb, harmadik felekre vonatkozó információk; feljegyzések.
4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?
A Nyilvántartásba bárki betekinthet, és kivonatot kérhet az abban foglalt adatokról.4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?
A szerződésre, valamint a közös vagyon megosztásáról szóló bírósági határozatra harmadik felekkel szemben a szerződésnek illetve a határozatnak a Házassági vagyonjogi kapcsolatok nyilvántartásába történő bejegyzését követően lehet hivatkozni; ingatlanok esetében a szerződésre, illetve a határozatra a Földhivatali Nyilvántartásba történő bejegyzés után lehet hivatkozni.4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Lettországban van lehetőség a külföldön kötött házassági vagyonszerződések házassági vagyonjogi nyilvántartásba való bejegyeztetésére. A bejegyzésre csak abban az esetben van lehetőség, ha a szerződés lett nyelvű hiteles fordítása is rendelkezésre áll. További információ.5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer értelmében válás után mindegyik házastárs megtartja különvagyonát. A közös vagyont a házastársak között egyenlő arányban kell felosztani.Ha a házastársak a vagyonközösséget választották, és nincs más rendelkezés, válás esetén a tartozások levonása után fennmaradó közös vagyont a házastársak között egyenlő arányban kell felosztani (a Polgári Törvénykönyv 137. cikke).
Ha a házassági szerződés vagyonelkülönítési rendszerről rendelkezik, válás esetén nincs vagyonmegosztás. Mindkét házastárs megtartja azt a vagyont, amellyel a házasságkötés előtt rendelkezett, valamint azt a vagyont, amelyet a házasság fennállása alatt szerzett (a Polgári Törvénykönyv 117. cikke).
A házastársak közjegyző előtt, vagy magánokirat formájában köthetnek megállapodást a vagyonmegosztásról. Ilyen megállapodást kizárólag a házasság fennállása alatt lehet kötni. Ha a házastársak nem tudnak megállapodni, a jogvitát kereset formájában bíróság elé kell terjeszteni.
5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?
A vagyon megosztásakor a tartozásokat is figyelembe kell venni. A házastársak a közös tartozások megosztásáról is köthetnek megállapodást. Az esetleges jogvitát kereset formájában bíróság elé kell terjeszteni.5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?
A házasság felbontáskor vagy azt követően bármelyik (volt) házastárs tartást igényelhet a másik (korábbi) házastárstól ez utóbbi anyagi lehetőségeivel arányosan, ha ez utóbbi cselekedeteivel hozzájárult a házasság megszűnéséhez, és ha a tartás a követelést benyújtó (volt) házastárs korábbi életszínvonalának megőrzése érdekében szükséges (a Polgári Törvénykönyv 81. cikke).Ha az egyik házastárs a másik házastárs vagyonának kezelése során a szükségessé vált kiadások egy részét különvagyonából fedezte, csak a vagyonkezelés megszűnésekor kérheti, hogy a másik házastárs fizesse vissza ezeket a költségeket olyan mértékben, amennyiben ő maga nem köteles fedezni azokat (a Polgári Törvénykönyv 101. cikke).
A követelést benyújtó házastárs maga becsüli fel követelést; vita esetén szakértő véleménye kérhető. Emellett a vagyonközösségi rendszerben a házastársnak meg kell térítenie mindazt, amit ő a közös vagyonból különvagyona javára költött. Ha a házastárs saját különvagyonából fizetett kiadásokat a közös vagyon javára, úgy kérheti ezek visszafizetését a közös vagyonból (a Polgári Törvénykönyv 138. cikke).
Az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszertől függetlenül mindegyik házastárs jogosult arra, hogy halála esetére szabadon rendelkezzen különvagyonával (a Polgári Törvénykönyv 88. cikke).
A túlélő házastárs ugyanazt a részesedést kapja az elhunyt házastárs hagyatékából, mint az egyes gyermekek, amennyiben négynél kevesebb gyermek marad az örökhagyó után. Ha a gyermekek száma négy vagy annál több, úgy egynegyed részt kap (a Polgári Törvénykönyv 393. cikke).
Ha az elhunyt házastársnak nincsenek túlélő leszármazói, sem pedig örökbe fogadott gyermekei, a túlélő házastárs a hagyaték felét kapja, ezen felül pedig a közös lakás berendezési tárgyait.
Ha nincsenek túlélő leszármazók, örökbe fogadott gyermekek, felmenők, testvérek vagy azok gyermekei, vagy ha a fennmaradó örökösök nem tartanak igényt a részesedésükre, a teljes hagyaték a túlélő házastársat illeti (a Polgári Törvénykönyv 396. cikke).
A túlélő házastárs ugyanazt a részesedést kapja az elhunyt házastárs hagyatékából, mint az egyes gyermekek, amennyiben négynél kevesebb gyermek marad az örökhagyó után. Ha a gyermekek száma négy vagy annál több, úgy egynegyed részt kap (a Polgári Törvénykönyv 393. cikke).
Ha az elhunyt házastársnak nincsenek túlélő leszármazói, sem pedig örökbe fogadott gyermekei, a túlélő házastárs a hagyaték felét kapja, ezen felül pedig a közös lakás berendezési tárgyait.
Ha nincsenek túlélő leszármazók, örökbe fogadott gyermekek, felmenők, testvérek vagy azok gyermekei, vagy ha a fennmaradó örökösök nem tartanak igényt a részesedésükre, a teljes hagyaték a túlélő házastársat illeti (a Polgári Törvénykönyv 396. cikke).
Nem, a lett jog nem rendelkezik külön vagyonjogi rendszerről a vegyes állampolgárságú házaspárok esetében.
A lett jog kizárólag a heteroszexuálisok közötti házasságot ismeri el. Regisztrált vagy nem regisztrált élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályok nincsenek.
Minden polgári jogi jogvitáról a bíróság dönt. A jogvita eldöntésének fóruma a kerületi (városi) bíróság, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket a törvény alapján regionális bíróság tárgyal.
Ha a házasság felbontására irányuló eljárás során vagyonmegosztásra kerül sor, főszabály szerint annak a kerületnek a bírósága az illetékes, ahol az alperes szokásos tartózkodási helye található (a lett polgári perrendtartás 26. cikkének (1) bekezdése).
Ha az érintett államok egymás közötti kapcsolataira a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni, a lett bíróságok joghatóságát e rendelet alapján kell megállapítani.
Ha a házasság felbontására irányuló eljárás során vagyonmegosztásra kerül sor, főszabály szerint annak a kerületnek a bírósága az illetékes, ahol az alperes szokásos tartózkodási helye található (a lett polgári perrendtartás 26. cikkének (1) bekezdése).
Ha az érintett államok egymás közötti kapcsolataira a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni, a lett bíróságok joghatóságát e rendelet alapján kell megállapítani.