1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

A házassági vagyonjogi rendszert annak az államnak a joga határozza meg, ahol mindkét házastárs lakóhelye található (a „lakóhely” az a hely, ahol az adott személy a letelepedés szándékával lakik, és amelyet személyes, szociális és gazdasági érdekei központjának tekint). Ha a házastársak lakóhelye különböző államokban található, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek mindketten az állampolgárai. Ha a házastársaknak soha nem volt közös lakóhelyük, és nem ugyanannak az államnak az állampolgárai, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a házasságot megkötötték (a Polgári Törvénykönyv 1.28. cikkének (1) bekezdése).

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

A házastársak megválaszthatják az alkalmazandó jogot. A házastársak választhatják annak az államnak a jogát, ahol mindkettőjük lakóhelye található vagy lesz a jövőben, vagy annak az államnak a jogát, ahol a házasságot megkötötték, illetve annak az államnak a jogát, amelynek valamelyik házastárs az állampolgára (a Polgári Törvénykönyv 1.28. cikkének (2) bekezdése).

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a házasságkötés után szereznek, közös vagyonuk részét képezik, éppúgy, mint – többek között – valamelyik házastárs személyes vagyonából származó bevétel és hozam, vagy az a munkából vagy szellemi tevékenységből származó jövedelem, amely a házasságkötés után folyik be. Az egyes házastársak személyes vagyona a következőkből áll:

• azok a vagyontárgyak, amelyeket az egyes házastársak a házasságkötés előtt szereztek;
• azok a vagyontárgyak, amelyeket öröklés vagy ajándékozás útján szereztek a házasság fennállása alatt, kivéve, ha a végrendelet vagy ajándékozási szerződés úgy rendelkezik, hogy a vagyontárgy a közös vagyon része legyen;
• a házastárs személyes használatra szolgáló tárgyai (ruházat, a házastárs foglalkozásához szükséges vagyontárgyak);
• szellemi vagy ipari tulajdonjogok, kivéve az azokból származó jövedelmet;
• az egyik házastárs személyes üzleti tevékenységének céljait szolgáló pénzeszközök és ingóságok, a két házastárs által közösen folytatott üzleti tevékenység során használt pénzeszközök és ingóságok kivételével;
• azok a kártérítési és kompenzációs összegek, amelyeket az egyik házastárs nem vagyoni kár vagy személyi sérülés miatt kapott kártérítésként, meghatározott célokra szolgáló pénzügyi segély címén kifizetett összegek és egyéb olyan juttatások, amelyekre kifejezetten csak az egyik házastárs jogosult, és a nem átruházható jogok;
• azok a vagyontárgyak, amelyeket személyes pénzforrásokból vagy személyes vagyon értékesítéséből szereztek, amennyiben a házastársnak a szerzéskor kifejezetten az volt a szándéka, hogy a vagyontárgyat személyes vagyonként szerezze meg (a Polgári Törvénykönyv 3.89. cikkének (1) bekezdése).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Minden vagyont közös vagyonnak kell tekinteni mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy az csak az egyik házastárs személyes vagyona (a Polgári Törvénykönyv 3.88. cikkének (2) bekezdése).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A házastársakat a jogszabályok nem kötelezik vagyonleltár készítésére.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyont a házastársak kölcsönös megállapodása szerint kell használni, kezelni és azzal aszerint kell rendelkezni (a Polgári Törvénykönyv C 3.92. cikkének (1) bekezdése). Ügyletek megkötése során azt kell vélelmezni, hogy a házastárs megszerezte a másik házastárs hozzájárulását, kivéve az olyan eseteket, ahol az ügylet létrejöttéhez a másik házastárs írásbeli hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (3) bekezdése). Azok az ügyletek, amelyek egy közös ingatlan vagy az arra vonatkozó jogok elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatosak, valamint azok az ügyletek, amelyek egy közös vállalkozás vagy értékpapírok, illetve az azokra vonatkozó jogok elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatosak, kizárólag a két házastárs által együttesen köthetők meg, kivéve, ha az egyik házastárs meghatalmazást kapott a másik házastárstól az adott ügylet megkötésére (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (4) bekezdése).

Ha egy ügyletet a másik házastárs hozzájárulása nélkül kötöttek meg, ez a másik házastárs jóváhagyhatja a jogügyletet egy hónapon belül azt követően, hogy tudomást szerzett arról (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (6) bekezdése). Azokat az ügyletek, amelyeket a másik házastárs hozzájárulása nélkül kötöttek, és az később sem hagyta őket jóvá, a jóváhagyását megtagadó házastárs bíróság előtt megtámadhatja egy éven belül azt követően, hogy tudomást szerzett az ügyletről, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy az ügyletben részes másik fél rosszhiszeműen járt el (a Polgári Törvénykönyv 3.96. cikkének (1) bekezdése). Azok az ügyletek, amelyeket a másik házastárs írásos hozzájárulásával kellett volna megkötni, vagy amelyeket a két házastárs kizárólag együttesen köthetett volna meg, semmissé nyilváníthatók, függetlenül attól, hogy a másik fél jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el, kivéve az olyan eseteket, ahol egyik vagy mindkét házastárs csalárd módon járt el az ügylet megkötésekor, hamis adatokat szolgáltatott a közhiteles nyilvántartásokat vezető intézmények, vagy bármely más intézmény vagy hivatalnok részére. Az ilyen esetekben az ügyletet csak akkor lehet semmissé nyilvánítani, ha az ügyletben részes másik fél rosszhiszeműen járt el (a Polgári Törvénykönyv 3.96. cikkének (2) bekezdése).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Ügyletek megkötése során azt kell vélelmezni, hogy a házastárs megszerezte a másik házastárs hozzájárulását, kivéve az olyan eseteket, ahol az ügylet létrejöttéhez a másik házastárs írásbeli hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 3.92. cikkének (3) bekezdése).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Az alábbi kötelezettségeket a házastársak közös vagyonából kell teljesíteni:

• azok a kötelezettségek, amelyek a vagyonközösség fennállása során megszerzett vagyont terhelik, és amelyek a szerzés időpontjában fennálltak vagy később keletkeztek;
• a közös vagyon kezelésének költségeivel kapcsolatos kötelezettségek;
• a háztartás fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek;
• a jogi költségekkel kapcsolatos kötelezettségek, ha a jogi eljárás a közös vagyonhoz vagy a család érdekeihez kapcsolódik;
• azok a kötelezettségek, amelyek az egyik házastárs által, de a másik házastárs hozzájárulásával, vagy később megadott jóváhagyásával lefolytatott ügyletekből erednek, valamint azok a kötelezettségek, amelyek olyan ügyletekből erednek, amelyekhez a másik házastárs hozzájárulása nem szükséges, feltéve, hogy az ügyletnek a család érdekében kellett létrejönnie (a Polgári Törvénykönyv 3.109. cikkének (1) bekezdése)

Amennyiben a közös vagyon nem elegendő a hitelezők azon követeléseinek kielégítésére, amelyekért a házastársak egyetemlegesen felelősek, a követeléseket a házastársak személyes vagyonából lehet kielégíteni (a Polgári Törvénykönyv 3.113. cikke).

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

A házastársak a házassági szerződésben a következők rögzítésére jogosultak:

• az a vagyon, amelyet a házasságkötés előtt és a házasság fennállása alatt szereznek, az egyes házastársak személyes vagyona lesz;
• az a személyes vagyon, amelyet valamelyik házastárs a házasságkötés előtt szerzett, a házasság bejegyzése után közös vagyonná válik;
• az a vagyon, amelyet a házasság fennállása alatt szereztek részben osztott közös vagyonná válik (a Polgári Törvénykönyv 3.104. cikkének (1) bekezdése).

Házassági szerződésükben a házastársak kiköthetik, hogy a fenti házassági vagyonjogi rendszerek valamelyike vonatkozzon a teljes vagyonukra, vagy csak annak egy bizonyos részére, illetve meghatározott vagyontárgyakra (a Polgári Törvénykönyv 3.104. cikkének (2) bekezdése).

Házassági szerződésükben a házastársak mind a meglévő, mind pedig a jövőbeni vagyonuk tekintetében meghatározhatnak egy házassági vagyonjogi rendszert (a Polgári Törvénykönyv 3.104. cikkének (3) bekezdése).

A házassági szerződés tartalmazhatja a vagyon kezelésével, a kölcsönös eltartással, a család szükségleteinek és kiadásainak biztosításában való részvétellel kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, valamint a válás esetén történő vagyonmegosztás és a házastársak kölcsönös vagyonjogi kapcsolataival összefüggő egyéb ügyek tekintetében történő eljárásra vonatkozó kikötéseket is (a Polgári Törvénykönyv 3.104. cikkének (4) bekezdése).

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

A házassági szerződést közjegyző előtt kell megkötni, és be kell jegyeztetni a Házassági szerződések nyilvántartásába (lásd a 4. pontban) (a Polgári Törvénykönyv 3.103. cikke).

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

A házassági szerződés megköthető a házasság bejegyzése előtt (házasságkötés előtti szerződés) vagy a házasság bejegyzése után bármikor (házasságkötés utáni szerződés). A házasságkötés előtt létrejött házassági szerződés a házasságkötés napján lép hatályba. A házasságkötés után kötött szerződés a megkötése napján lép hatályba, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik (a Polgári Törvénykönyv 3.102. cikke).

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

A házassági szerződés a házastársak kölcsönös megállapodásával közjegyző előtt, bírósági engedéllyel bármikor módosítható (a Polgári Törvénykönyv 3.103. cikkének (2) bekezdése és 3.106. cikkének (1) bekezdése).

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

Litvániában a házassági vagyonszerződés megköthető a házasságkötés előtt, vagy azt követően. A házasságkötés előtt kötött házassági vagyonszerződés a házasságkötés bejegyzésének napján lép érvénybe. A házasságkötést követően megkötött házassági vagyonszerződés a megkötésekor lép érvénybe, hacsak a szerződés erről másként nem rendelkezik.

A házassági vagyonszerződés és annak módosítása csak abban az esetben használhatók fel harmadik felekkel szemben, ha a szerződés és annak módosításai bejegyzésre kerültek a házassági vagyonszerződések nyilvántartásába. A házassági vagyonszerződések módosításainak nincs visszamenőleges hatálya.

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

Litvániában létezik a Házassági szerződések nyilvántartása, amelyet a Központi Jelzálog Hivatal vezet.

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

A nyilvántartásba a házassági szerződéseket és a vagyonmegosztást jegyzik be.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a házassági szerződés dátumát, a szerződő felek adatait, azt a napot vagy a feltételt, amikor, illetve amelynek bekövetkezése esetén a szerződés hatályba lép, az alkalmazandó vagyonjogi rendszerről szóló megállapodás hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó adatokat és a vagyonjogi rendszert (a házassági szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályzat 14. pontja).

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell vagy a szerződést, vagy pedig a vagyonmegosztásról szóló bírósági határozatot, a szerződő felek adatait, illetve azoknak a személyeknek az adatait, akiknek a vagyonát a bírósági határozattal megosztják, a megerősített szerződés vagy a vagyonmegosztásról rendelkező bírósági határozat hatálya alá tartozó vagyon részleteit és az alkalmazandó vagyonjogi rendszert (a házassági szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályzat 15. pontja).

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

A nyilvántartásból származó kivonatokat írásban, postai úton vagy más módon, illetve személyesen lehet kiadni (a házassági szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályzat 63. pontja).

A nyilvántartásban szereplő adatokat minden olyan személynek ki kell adni, aki bejelenti ésszerű és törvényes szándékát az adatok felhasználására (a házassági szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályzat 67. pontja).

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

A házassági szerződés és annak módosításai harmadik személyekkel szemben csak abban az esetben hatályos, ha ezeket a Házassági szerződések nyilvántartásába bejegyeztették. Ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha az ügylet időpontjában a harmadik fél ismerte a házassági szerződést és annak módosításait (a Polgári Törvénykönyv 3.103. cikkének (3) bekezdése).

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett? 

Litvániában van lehetőség a külföldön kötött házassági vagyonszerződéseknek a házassági vagyonszerződések nyilvántartásába való bejegyeztetésére. 

A más államban kötött házassági vagyonszerződéseknek a házassági vagyonszerződések nyilvántartásába való bejegyeztetésére akkor van lehetőség, ha legalább az egyik fél személyi azonosító kódját Litvánia népességnyilvántartó hivatala adta ki, és az a személyi azonosító kód fel van tüntetve a házassági vagyonszerződésben.

A házassági vagyonszerződést vagy annak külföldön jóváhagyott módosítását, valamint azok felbontását bejegyeztetni kívánó házas- vagy élettársak egyike a házassági vagyonszerződések nyilvántartásába személyesen, vagy arra felhatalmazott személyen keresztül, postai vagy elektronikus úton nyújthatja be az adatokat.

Minden, a házassági vagyonszerződések nyilvántartásába beküldött dokumentumnak litván nyelvűnek kell lennie. Amennyiben a dokumentumok nem litván nyelven íródtak, annak a törvényekben meghatározott eljárás szerint hitelesített fordítását is csatolni kell hozzá. A más államban kötött házassági vagyonszerződéseket Apostille-tanúsítvánnyal kell hitelesíteni vagy legalizálni.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A házastársak a közös vagyonból való részesedését egyenlőnek kell vélelmezni (a Polgári Törvénykönyv 3.117. cikkének (1) bekezdése).

A házastársak közös vagyonának megosztása előtt először a közös vagyont és az egyes házastársak személyes vagyonát kell megállapítani. A közös vagyonból először ki kell fizetni az ebből a vagyonból fizetendő, esedékessé vált tartozásokat. Amennyiben a közös vagyon egyenlege pozitív, egyenlő arányban kell megosztani a házastársak között, kivéve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eseteket (a Polgári Törvénykönyv 3.118. cikke).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A házastársak a válás után adóstársakként továbbra is felelősek a közös tartozásokért.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Amennyiben a bíróság által az egyik házastárs részére megítélt vagyon értéke nagyobb, mint a közös vagyonból való részesedése, az adott házastárs köteles kompenzációt fizetni a másik házastárs részére (a Polgári Törvénykönyv 3.117. cikkének (3) bekezdése).

Az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs a közös vagyon felére jogosult (a közjegyzői hivatásról szóló törvény 52. cikke). Ezen túlmenően, a túlélő házastárs az esetleges első vagy másodfokú leszármazó örökösökkel (ha van ilyen) együtt a törvényes öröklés alapján jogosult örökölni. Az elhunyt első fokú örököseivel (gyermekek) együtt, ő örökli a hagyaték egynegyedét, amennyiben a házastárson kívül nincs három örökösnél több. Ha három örökösnél több van, a házastárs a többi örökössel egyenlő arányban örököl. Ha a házastárs másodfokú örökösökkel együtt örököl (szülők és unokák), úgy ő az örökség felére jogosult. Ha nincsenek sem első-, sem másodfokú örökösök, a házastárs örökli a teljes örökölhető hagyatékot (a Polgári Törvénykönyv 5.13. cikke).

Nem.

A Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a házasság nélküli együttélésre és a regisztrált élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezései még nem léptek hatályba.

A Litván Köztársaság bíróságai rendelkeznek joghatósággal családi ügyekben, amennyiben legalább az egyik házastárs a Litván Köztársaság állampolgára, vagy olyan hontalan személy, akinek a lakóhelye a Litván Köztársaságban található (a Litván Köztársaság (Polgári perrendtartásáról szóló törvénykönyve, a továbbiakban: CCP) 784. cikkének (1) bekezdése). Ha mindkét házastárs lakóhelye a Litván Köztársaságban található, családi ügyeikben kizárólag a Litván Köztársaság bíróságai rendelkeznek joghatósággal (a CCP 784. cikkének (2) bekezdése). A Litván Köztársaság bíróságai rendelkeznek joghatósággal családjogi ügyekben akkor is, ha mindkét házastárs külföldi állampolgár, de mindkettejüknek van lakóhelye a Litván Köztársaságban (a CCP 784. cikkének (3) bekezdése).

Kizárólagos jelleggel a Litván Köztársaság bíróságai foglalkoznak azokkal az ügyekkel, amelyek a Litván Köztársaságban található ingatlanokkal kapcsolatosak (a CCP 786. cikke).

Ezeket az ügyeket az alperes lakóhelye szerinti kerületi bíróság tárgyalja (a CCP 26. és 29. cikke).