
Házaspárok és élettársak Magyarország
Last updated on: 11.05.2022
Az oldal angol és nemzeti nyelvű változatát a megfelelő kapcsolattartó pont tartja fenn. A más nyelvekre történő fordításokat fokozatosan végzik és frissítik. Ezért előfordulhat, hogy az esetleges frissítések nem állnak rendelkezésre ebben a nyelvi változatban. A legfrissebb verzióért nézze meg az angol vagy a nemzeti nyelvű változatot.
1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?
A házastársak vagyoni jogviszonyaira annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az elbírálás időpontjában mindkét házastárs az állampolgára. (A házastársak közös állampolgársága az az állampolgárság, amellyel mindketten rendelkeznek. Amennyiben a házastársak több közös állampolgársággal rendelkeznek, azt a közös állampolgárságukat kell figyelembe venni, amelyhez őket az ügy összes körülményére tekintettel a legszorosabb kapcsolat fűzi.) Ha az elbírálás időpontjában a házastársak állampolgársága különböző, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó közös szokásos tartózkodási helye található. Ha a házastársaknak nem volt közös szokásos tartózkodási helye, az eljáró bíróság államának jogát kell alkalmazni.(A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 24. és 27. §-a)
Magyarország az alkalmazandó jog meghatározására jogsegélyszerződéseket kötött a következő országokkal: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Fehéroroszország, Horvátország, Koszovó, Kuba, Lengyelország, Macedónia, Montenegró, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Vietnam.
1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?
A házastársak vagyoni jogviszonyaikra megválaszthatják az alkalmazandó jogot, feltéve, hogy ez az alábbi jogok egyike:- a) annak az államnak a joga, amelynek a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában az állampolgára;
- b) annak az államnak a joga, amelynek területén a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
- c) az eljáró bíróság államának a joga.
A jogválasztás joga a házasulókat (a jövendőbeli házastársakat) is megilleti. Jogválasztásra legkésőbb a perfelvételi szakban a bíróság által megállapított határidőn belül van lehetőség. Ha a házastársak másként nem állapodnak meg, a házastársak vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jog megválasztása csak a jövőre nézve bír joghatással.
(A házassági vagyonjogi szerződés alaki szempontból érvényes akkor is, ha megfelel a megkötésének helye szerinti jognak.)
(A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 28-29. §-a)
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
Ha házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek, a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik (törvényes vagyonjogi rendszer). A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.(A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Polgári törvénykönyv] 4:34.§ (2) bekezdése és 4:35.§ (1) bekezdése)
A házastársak osztatlan, egyenlő arányú közös tulajdona mindaz, amit a házassági vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (lásd alább). Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett. Ebből azonban le kell vonni a vagyonkezelés, a fenntartás költségeit, valamint a terheket.
(A Polgári törvénykönyv 4:37.§ (1) bekezdése, valamint (3-4) bekezdései)
A házastárs különvagyonához tartozik:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házassági vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy, és a különvagyona helyébe lépő érték.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, öt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
(A Polgári törvénykönyv 4:38.§ (1-3) bekezdései)
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
A házassági vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyról azt kell vélelmezni, hogy az a közös vagyonba tartozik, amennyiben a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik, és be nem bizonyítják, hogy az valamelyik házastárs különvagyona.Ha pedig valamilyen – a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó - kötelezettséget a házassági vagyonközösség ideje alatt teljesítettek, úgy kell tekinteni, hogy azt a közös vagyonból teljesítették, kivéve, ha ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Ha a közös- vagy a különvagyon értéke a vagyonközösség fennállása alatt megnőtt, azt kell vélelmezni, hogy az értéknövekedés forrása (pl. befektetés, felújítás vagy fenntartás) a közös vagyonból származott, kivéve, ha ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
(A Polgári törvénykönyv 4:40.§ (1-2) bekezdései)
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A magyar jog alapján a házastársak nem kötelesek vagyonleltárt készíteni.2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindkét házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről a másik házastársat késedelem nélkül értesíteni.
(A Polgári törvénykönyv 4:42. § (1-2) bekezdései)
Speciális szabályok érvényesülnek a vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének jogát illetően, valamint akkor, ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása tekintetében.
(A Polgári törvénykönyv 4:43. § (1-2) bekezdései)
A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.
(A Polgári törvénykönyv 4:45. §-a)
A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.
(A Polgári törvénykönyv 4:46. §-a)
A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.
(A Polgári törvénykönyv 4:48. §-a)
A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.
(A Polgári törvénykönyv 4:77.§ (1) bekezdése)
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.
(A Polgári törvénykönyv 4:49.§-a)
Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.
(Polgári törvénykönyv 4:50.§-a)
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei, és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötelezettségből eredő tartozásokat. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a terhek, tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek(A Polgári törvénykönyv 4:37.§ (2) és (4) bekezdései)
A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
- amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
- amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
- amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
- amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.
(A Polgári törvénykönyv 4:39.§ (1-4) bekezdései)
A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni. Ha a közös vagyon ezen költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.
(A Polgári törvénykönyv 4:44.§-a)
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. (A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Polgári törvénykönyv] 4:34. § (1) bekezdése)Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, melyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, valamint eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést a Polgári törvénykönyv nem tiltja. (A Polgári törvénykönyv 4:63. §-a)
A Polgári törvénykönyv két választható házassági vagyonjogi rendszert szabályoz részletesen: a közszerzeményi rendszert és a vagyonelkülönítési rendszert, de a házassági vagyonjogi szerződésben nem kötelező ezen rendszerek valamelyikét választani. (A Polgári törvénykönyv 4:69-4:73 §-ai)
A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik. A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. (A Polgári törvénykönyv 4:78§-a)
Ugyanakkor a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja.
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba - amely esetben azt közjegyzőnek kell elkészítenie - vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (A Polgári törvénykönyv 4:65 § (1) bekezdése)A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. (A Polgári törvénykönyv 4:64 § (2) bekezdése)
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. Amennyiben a szerződést a házasságkötés előtt kötötték, a házassági életközösség kezdetével lép hatályba, amennyiben megkötésére a házasságkötést követően kerül sor - a felek eltérő rendelkezésének hiányában - aláírását követően hatályosul. (A Polgári törvénykönyv 4:64. § (1) bekezdése)A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. (A Polgári törvénykönyv 4:67. § (1) bekezdése)
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják, és megszüntethetik. A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (A Polgári törvénykönyv 4:66. §-a)3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?
Igen, de a házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.(Ptk. 4:67. § (1) bekezdés)
4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?
Igen, 2014. március 15. óta működik a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása.4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?
A nyilvántartás tartalmazza- a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét
- a szerződő fele családi és utónevét születési családi és utónevét születési helyét és idejét anyjának születési családi és utónevét
- a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét
- közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját
- a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
(2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 36/K.§)
4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?
A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének a törvényben szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző –kérelemre –tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel. A vagyonjogi szerződések nyilvántartásából történő adatigénylés az erre szolgáló elektronikus adatlapnak az érintett személy(ek) törvényben meghatározott adataival való kitöltésével történik.
A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tényének, a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése során eljárt közjegyzőtől kérhető; ha a közjegyző észleli, hogy utóbb a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére került sor a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, arról a felvilágosítást kérőt tájékoztatja.A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a nyilvántartást, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.
(2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 36/K. § (3-5) és (10))
4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?
A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.(A Polgári törvénykönyv 4:65.§ (2) bekezdése)
A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
(2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 36/H.§ (4) bekezdése)
4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?
A külföldi államban külföldi jog szerint kötött házassági szerződés nem jegyezhető be a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény értelmében csak azok a házassági szerződések jegyezhetők be, amelyeket a magyar Polgári Törvénykönyv alapján készítettek.(Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/H. § (1) bekezdése)
5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?
A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye. A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi. A vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására az előző mondatban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.(A Polgári törvénykönyv 4:60.§-a)
Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak - kérelmére - a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és a házastársak nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.
(A Polgári törvénykönyv 4:61.§ (1-3) bekezdései)
A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges, vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.
(A Polgári törvénykönyv 4:62.§-a)
A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.
(A Polgári törvénykönyv 4:77.§ (2) bekezdése)
5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?
A vagyonközösség megszűnése után a házastársak a közös vagyonból rájuk eső résznek megfelelően, vagyis 50-50%-ban felelnek a közös tartozásokért.Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.
(A Polgári törvénykönyv 4:61.§ (4) bekezdése)
5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?
A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (lásd az 5.1. pontot).A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének kivételesen van helye.
Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.
Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.
A hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon, és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
(A Polgári törvénykönyv 4:59.§-a)
Az egyik házastárs halála esetén a házassági vagyonjogi rendszer megszűnik, és a közös vagyont az 5.1. pont alatt ismertetett elvek, valamint a házassági vagyonjogi szerződés rendelkezései szerint kell megosztani. A túlélő házastárs megkapja az őt megillető részt, míg a közös vagyon másik része az elhunyt hagyatékába kerül, amelyet az öröklési jog rendelkezései alapján osztanak meg.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
(A Polgári törvénykönyv 7:58.§ (1) bekezdése)
Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ezen felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
(A Polgári törvénykönyv 7:60.§-a)
Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
(A Polgári törvénykönyv 7:61.§-a)
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
- a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
- egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(A Polgári törvénykönyv 7:58.§ (1) bekezdése)
Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ezen felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
(A Polgári törvénykönyv 7:60.§-a)
Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
(A Polgári törvénykönyv 7:61.§-a)
A magyar jog nem rendelkezik többnemzetiségű házaspárokra vonatkozó speciális házassági vagyonjogi rendszerről.
A házastársak vagyoni jogviszonyaira vonatkozó előírásokat hasonlóképpen kell alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is (amelyek kizárólag azonos nemű személyek között jöhetnek létre) (a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. cikke (1) bekezdésének a)-c) pontja).
2010. január 1. óta azonos nemű és eltérő nemű párok egyaránt kérhetik élettársi kapcsolatuk közjegyzőnél történő bejegyeztetését. Ezt a fajta regisztrációt meg kell különböztetni az első bekezdésben említett regisztrációtól. Nem hoz létre új jogokat vagy kötelezettségeket, csupán megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának igazolását (az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E-36/G cikke).
2014. március 15-től az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy a Polgári törvénykönyv alapján - a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(A Polgári törvénykönyv 6:515.§-a)
Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(A Polgári törvénykönyv 6:516.§-a)
Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(A Polgári törvénykönyv 6:517.§ (1) bekezdése)
2010. január 1. óta azonos nemű és eltérő nemű párok egyaránt kérhetik élettársi kapcsolatuk közjegyzőnél történő bejegyeztetését. Ezt a fajta regisztrációt meg kell különböztetni az első bekezdésben említett regisztrációtól. Nem hoz létre új jogokat vagy kötelezettségeket, csupán megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának igazolását (az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E-36/G cikke).
2014. március 15-től az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy a Polgári törvénykönyv alapján - a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(A Polgári törvénykönyv 6:515.§-a)
Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(A Polgári törvénykönyv 6:516.§-a)
Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(A Polgári törvénykönyv 6:517.§ (1) bekezdése)
A házastársak személyi és vagyoni viszonyait érintő eljárásokra magyar bíróság joghatósággal rendelkezik, ha
Ha a jogviszony házassági köteléket érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha ezen eljárásra joghatósággal rendelkezik. Házassági vagyonjogi jogviszonyt érintő eljárásra magyar bíróság joghatósággal rendelkezik akkor is, ha az eljárás tárgyát képező vagyontárgy belföldön található. Ha magyar bíróság joghatósággal rendelkezik az öröklési jogviszonyt érintő eljárásra, joghatósága kiterjed az örökléssel összefüggő házassági vagyonjogi jogkérdés elbírálására is.
Bejegyzett élettársi kapcsolat létezésével, érvényességével, megszűnésével, továbbá joghatásaival összefüggő eljárásra magyar bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha
(A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 102-103. §-a)
- az alperes házastárs szokásos tartózkodási helye belföldön van,
- a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye belföldön volt, feltéve, hogy az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye a keresetindításkor továbbra is belföldön van, vagy
- mindkét házastárs magyar állampolgár.
Ha a jogviszony házassági köteléket érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha ezen eljárásra joghatósággal rendelkezik. Házassági vagyonjogi jogviszonyt érintő eljárásra magyar bíróság joghatósággal rendelkezik akkor is, ha az eljárás tárgyát képező vagyontárgy belföldön található. Ha magyar bíróság joghatósággal rendelkezik az öröklési jogviszonyt érintő eljárásra, joghatósága kiterjed az örökléssel összefüggő házassági vagyonjogi jogkérdés elbírálására is.
Bejegyzett élettársi kapcsolat létezésével, érvényességével, megszűnésével, továbbá joghatásaival összefüggő eljárásra magyar bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha
- a bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették vagy
- a bejegyzett élettársak legalább egyike magyar állampolgár.
(A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 102-103. §-a)