1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

Az ingatlanvagyonra a lex rei sitae szabálya vonatkozik. Ennek megfelelően az ingatlanvagyon azon ország jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol található.

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

A házastársaknak nincs lehetőségük megválasztani a házassági vagyonjogi rendszert szabályozó jogot.

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Házassági szerződés hiányában a házastársak között vagyonközösség alkalmazandó (a Máltai Polgári Törvénykönyv 1316. cikke). A közös vagyon felöleli mindazt a vagyont, amelyet mindkét házastárs munkája révén szerzett, illetve mindkét házastárs vagyonának hasznait, valamint azt az ingó- és ingatlanvagyont, amelyet mindkét házastárs ellenérték fejében szerzett a házasság fennállása során. Mindazon vagyon, amelyet bármelyik házastárs ajándékozás vagy öröklés útján szerzett, azon házastárs személyes vagyonának számít, aki azt ajándékba kapta/örökölte.

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Amennyiben nincs az ellenkezőjére bizonyíték, mindazon vagyon, amelyet a házastársak birtokolnak vagy egyikük birtokol, a közös vagyon részének tekintendő (a Polgári Törvénykönyv 1321. cikkének (1) bekezdése). Ha a házastársak nem kötöttek házassági szerződést, vélelmezhető, hogy minden ingó- és ingatlanvagyon, amelyet bármelyik házastárs ellenérték fejében szerzett a házasság fennállása alatt, egyenlő mértékben mindkét házastárs tulajdona.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A törvény nem ír elő semmilyen kötelezettséget erre vonatkozóan. Ugyanakkor a házastársak szabadon készíthetnek a házassági szerződésben vagyonleltárt saját tulajdonban lévő vagyontárgyaikról.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyon rendes kezelésével kapcsolatos cselekményeket bármelyik házastárs elvégezheti. Ugyanakkor a rendkívüli kezeléssel kapcsolatos cselekményeket a házastársaknak közösen kell elvégezniük. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely cselekmények számítanak rendkívüli kezelésnek, amely esetben mindkét házastárs hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 1322. cikke).

Például mindkét házastárs hozzájárulása szükséges a közös tulajdonú ingatlanvagyon és a házastársi közös lakás feletti rendelkezéshez, még akkor is, ha az kizárólag az egyik házastárs tulajdonát képezi. Ha az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül olyan cselekményeket hajt végre, amelyhez mindkét házastárs hozzájárulása szükséges, akkor ezen cselekményeket a másik házastárs kérésére érvényteleníti lehet, amennyiben ezek az ingatlanvagyonra vonatkozó dologi vagy személyes jog elidegenítését vagy létrehozását érintik. Amennyiben ezen cselekmények ingó vagyont érintenek, akkor kizárólag abban az esetben érvényteleníthetőek, ha az ingó vagyon tulajdonjogát ellenérték nélkül ruházták át (a Polgári Törvénykönyv 1326. cikke).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

A közös vagyon rendes kezelésével kapcsolatos cselekményeket az egyik házastárs egyedül is elvégezheti, de ez a másik házastársa nézve is kötelező érvénnyel bír.

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Mindkét házastárs együttesen felel a közös vagyonnal összefüggő, valamint a család szükségletei miatt a közös vagyonból és személyes vagyonból vállalt adósságokért (a Polgári Törvénykönyv 1327. és 1330. cikke).

A házastárs személyes vagyonával összefüggő adósságok személyes adósságainak részét képezik, ugyanúgy, ahogy azok az adósságok is, amelyeket a közös vagyon rendkívüli kezelése révén vállalt, anélkül, hogy a másik házastárs az ehhez szükséges hozzájárulást megadta volna. A személyes adósságok hitelezői kizárólag az adós házastárs személyes vagyonából elégíthetik ki a követeléseiket. Amennyiben ez nem elegendő, a közös vagyont is felhasználhatják, de kizárólag akkora mértékben, amennyi az adós házastárs részének értéke a közös vagyonban (a Polgári Törvénykönyv 1329. cikke).

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

A házastársak szabadon köthetnek házassági szerződést egymással és megválaszthatják a vagyoni viszonyaikat szabályozó házassági vagyonjogi rendszert. Választhatnak (1) a vagyonközösség, (2) a vagyonelkülönítés vagy (3) a fennmaradó közös vagyon külön kezelése között. A fennmaradó közös vagyonra épülő rendszerben a házasság során mindegyik házastárs által szerzett vagyont az a házastárs birtokolja és kezeli kizárólagos tulajdonosként, aki az adott vagyont megszerezte (a Polgári Törvénykönyv 1339. cikke). A fennmaradó közös vagyon megszűnésekor a házastársaknál véglegesen fennmaradó vagyont az adósságok levonása után egyenlő mértékben kell elosztani (a Polgári Törvénykönyv1341. cikke).

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

A házassági szerződést közokiratba kell foglalni, amelynek elkészítése érdekében közjegyzőhöz kell fordulni.

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

Ha a házassági szerződést a házasságkötés előtt kötik meg, akkor az a házasság megkötésének pillanatában lép hatályba. A házassági szerződés harmadik felek vonatkozásában azonban a közokirat állami nyilvántartásba történő, közjegyző általi bejegyzésének időpontjától hatályos. Ha a házassági szerződést a házasságkötés után kötötték, akkor a házastársakra vonatkozóan a szerződés megkötésének időpontjától lép hatályba; míg harmadik felek tekintetében a közokirat állami nyilvántartásba történő, közjegyző általi bejegyzésének időpontjától.

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, a házassági szerződés módosítható, de bármely, a házasságkötés után történő módosításhoz szükséges az elsőfokú helyi bíróság választottbírósági szekciójában eljáró bíró hozzájárulása. A módosítás előtt fennálló hitelezői követeléseket ez nem érinti.

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

A máltai törvények szerint a házassági vagyonszerződés az aláírásakor lép érvénybe, így annak visszamenőleges hatálya nem lehet.

A házassági szerződést a közjegyzőnek legkésőbb a szerződés megkötését követő 15 napon belül nyilvántartásba kell vetetnie.

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

Kizárólag egy nyilvántartás létezik: az Igazságügyi Minisztérium által kezelt állami nyilvántartás.

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

A következő információkat kell nyilvántartásba venni: a házassági szerződés megkötésének tényét; a közokiratba foglalás időpontját; a szerződő felek adatait; valamint a felek által választott, vagyoni viszonyaikat szabályozó házassági vagyonjogi rendszert.

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

Az állami nyilvántartásban tárolt információk bárki számára elérhetők, aki erről tájékoztatást kér. Egyszerű kéréssel kell írásban a nyilvántartó felé fordulni, és 10 napon belül az igénylő hivatalos választ kap kérésére. A közjegyzők online elérhetik a nyilvántartást és azonnal rá tudnak keresni az adatokra.

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

A legfőbb joghatás, hogy a harmadik felek (különösen a hitelezők) vélelmezhetően tudomást szereznek a házassági szerződés fennállásáról.

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?     

A máltai törvények szerint külföldön megkötött házassági vagyonszerződések bejegyzésére nincs lehetőség, viszont azok elfogadottak. Hivatalos fordítást kell a közjegyzőnek bemutatni.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Ez az alkalmazott házassági vagyonjogi rendszertől függ. Abban az esetben, ha a válást/különválást megtámadják, a bíróság dönti el a vagyon felosztásának részleteit. Amennyiben a válást/különválást nem támadják meg, a házastársak maguk döntenek. A döntést a bíróságnak jóvá kell hagynia. A Polgári Törvénykönyv 1333. cikke rendelkezik arról, hogy a közös vagyont úgy kell felosztani, hogy mindkét házastárs a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak felét kapja meg.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Ez az alkalmazott házassági vagyonjogi rendszertől függ. Abban az esetben, ha a válást/különválást megtámadják, a bíróság dönti el a vagyon felosztásának részleteit. Amennyiben a válást/különválást nem támadják meg, akkor a házastársak maguk döntenek. A döntést a bíróságnak jóvá kell hagynia. A Polgári Törvénykönyv 1333. cikke rendelkezik arról, hogy a közös vagyont úgy kell felosztani, hogy mindkét házastárs a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak felét kapja meg.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

A vagyonközösségi rendszer alkalmazása esetén mindkét házastárs köteles a hiányt kiegyenlíteni, ha saját adósságai kielégítésére a közös vagyont használta fel (a Polgári Törvénykönyv1331. cikkének (1) bekezdése). Ha egy házastárs személyes vagyonát használták fel közös adósság kielégítésére vagy a közös vagyonban történt befektetés kifizetésére, akkor adott házastársnak joga van az összeg kiegyenlítéséhez (a Polgári Törvénykönyv 1331. cikkének (2) bekezdése). A kompenzációnak pénzben kell megtörténnie (a Polgári Törvénykönyv 1331. cikkének (3) bekezdése).

Ez attól függ, hogy az előbb elhunyt házastárs hagyott-e maga után végrendeletet. A házastársaknak joguk van végrendeletben teljes vagyonuk egyetemes örökösének kinevezni egymást. Ebben az esetben az elhunyt házastárs utóda keresetet nyújthat be az őt megillető kötelesrész iránt (habár ilyen keresetre alig van példa). Végrendelet hiányában, amennyiben az elhunyt utódot hagy maga után, akkor a gyermekek (vagy leszármazottaik, amennyiben a házastárs halálakor a gyermekek már elhunytak) kapják a hagyaték felét, a másik felét pedig a túlélő házastárs örökli (a Polgári Törvénykönyv 808. cikkének (1) bekezdése). A túlélő házastársnak ezenfelül joga van fő lakóhelyén továbbélni (a Polgári Törvénykönyv 633. cikke). Ha az elhunyt nem hagyott maga után gyermekeket vagy más leszármazottakat, akkor túlélő házastársa az egyedüli örökös (a Polgári Törvénykönyv 810. cikke).

Nem.

Az újonnan elfogadott Élettársi törvény, Málta törvényeinek 571. fejezete speciális rendelkezéseket tartalmaz kizárólag a regisztrált élettársak „rendes, elsődleges, közös otthona” vonatkozásában.

Az egyik regisztrált élettárs halála esetén, amennyiben a közös otthon közös tulajdon tárgyát képezte, a túlélő élettárs élethosszig vagy házasságkötéséig, élettársi vagy új regisztrált élettársi kapcsolat létesítéséig tartó használati jogot szerez.

Amennyiben a közös otthon az elsőként elhunyt regisztrált élettárs tulajdona volt, a túlélő bejegyzett élettárs használati jogot szerez az ingatlanon, mely megegyezik az együttélés éveinek számával, ami azonban nem lehet több 15 évnél. Ugyanakkor a jogszabály szerint ezen használati jogot a túlélő regisztrált élettárs élethosszig gyakorolhatja, vagy addig, ameddig házasságot köt, élettársi kapcsolatot, vagy újabb regisztrált élettársi kapcsolatot létesít.

Az ingó vagyontárgyak tekintetében a jog megdönthető vélelmet állít fel, mely szerint az élettársak egyenlő arányban jogosultak az együttélés időszaka alatt szerzett, a „rendes, elsődleges, közös otthonban” található ingó vagyontárgyak tulajdonjogára.

A 2201/2003/EK rendelet alkalmazási körén kívül a máltai bíróságoknak van joghatóságuk a válási eljárásokban akkor, ha legalább egy házastárs Máltán lakóhellyel rendelkezik a válási kereset illetékes polgári bíróság elé történő benyújtásának időpontjában; vagy ha legalább az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye közvetlenül a válási kereset benyújtása előtt egy évig folyamatosan Máltán volt.