1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

A 2018. január 28-ig megkötött házasságokra a spanyol nemzeti szabályok alkalmazandók. A házasság joghatásaira vonatkozóan a házastársak házasságkötéskor fennálló közös személyes joga az irányadó (amelyet az állampolgárság és – amennyiben mindkét házastárs spanyol állampolgár – a „vecindad civil” (regionális állampolgárság) határoz meg, amely arról rendelkezik, hogy a különböző spanyol rendszerek közül melyik alkalmazandó).  Ilyen jog hiányában a házastársak egyikének személyes joga vagy szokásos tartózkodási helye szerinti joga az irányadó, a házastársak házasságkötés előtt közokiratba foglalt megállapodása alapján. Amennyiben nem választottak alkalmazandó jogot, akkor a házasság joghatásait a közvetlenül a házasságkötést követő közös szokásos tartózkodási hely szerinti jog szabályozza, vagy ha nincs ilyen tartózkodási hely, akkor a házasságkötés helye szerinti jog (a [Código Civil] Polgári Törvénykönyv 9. cikkének 2. bekezdése).

Abban az esetben, ha az alkalmazandó jogot nem lehet meghatározni (pl. házasságkötés előtt erről szerződésben nem rendelkező, különböző vecindad civillel (regionális állampolgársággal) rendelkező házastársak vagy a házasságkötést követően közös szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező és külföldön házasságot kötött házastársak esetén), a spanyol állampolgárok között kötött házasságokra vonatkozó kollíziós szabályok alkalmazandóak ( a Polgári Törvénykönyv 16. cikkének 3. bekezdése).

A 2016. június 24-i 2016/1103 európai rendelet elfogadását követően új szabályok alkalmazandók a 2019. január 29-én és azt követően megkötött összes házasság, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött házasságok tekintetében az alkalmazandó jog meghatározására, utóbbi esetben akkor, ha a házastársak 2019. január 29-én vagy azt követően alkalmazandó jogot választottak a házassági vagyonjogi rendszerükre.

Jogválasztás hiányában a 26. cikk a következőképpen határozza meg az alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó kapcsoló elvek rangsorát.

• A házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye.
• Ennek hiányában a házastársak házasságkötéskori közös állampolgársága. Ez a kritérium nem alkalmazható, ha a házastársak több közös állampolgársággal rendelkeznek.
• Ennek hiányában azon állam joga, amelyhez a házastársakat a házasságkötés időpontjában együtt a legszorosabb kötelék fűzi.

Kivételes esetben, és akkor, ha a házastársak egyike azt kívánja, a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság úgy dönthet, hogy a házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helytől eltérő állam joga alkalmazandó (22.3. cikk).

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

2019. január 28-ig csak a különböző állampolgársággal rendelkező házastársak választhattak szabadon jogot. Az 1.1. pontban leírt szabályoknak megfelelően választhatták valamelyik házastársra alkalmazandó jogot (azaz a házastársak valamelyikének személyes jogát – lásd fent – vagy a házastársak valamelyikének házasságkötés időpontjában fennálló szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát). (a Polgári Törvénykönyv 9. cikkének 2. bekezdése).

A 2016/1103 európai rendelet lehetővé teszi, hogy a felek házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként azon államok egyikének jogát válasszák, amelynek legalább a házastársak egyike állampolgára, vagy pedig a jogválasztás idején a házastársak valamelyikének szokásos tartózkodási helye szerinti jogot (22. cikk). Ez a jogválasztás 2019. január 29-től érvényesen kizárólag házassági vagyonjogi szerződésben vagy az alkalmazandó jog megválasztására irányuló megállapodásban és a 23. cikk formai követelményeinek betartásával történhet, a formai követelmény ez esetben azt jelenti, hogy közjegyzői közokirati forma kötelező.

Végül a házasság fennállása alatt a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztása csak jövőbeli hatállyal bír, kivéve, ha házastársak másképpen állapodtak meg, amely nem érintheti hátrányosan harmadik felek jogait.

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Spanyolországnak nincs egységes házassági vagyonjogi rendszere vagy joganyaga, így az e kérdésre adott válaszok kifejezetten a Spanyol Polgári Törvénykönyvre hivatkoznak a vagyonjoggal kapcsolatos kérdésekben (kivéve az autonóm közösségek jogszabályainak tárgyalását – lásd a 2.7. pontot).

Azt a házassági vagyonjogi rendszert kell alkalmazni, amelyet a házastársak a házassági szerződésben kikötöttek (a Polgári Törvénykönyv 1315. cikke) (vagyonszerzési közösség [sociedad de gananciales], vagyonelkülönítési rendszer vagy vagyonszerzésben való részvétel rendszere). Szerződés hiányában a vagyonszerzési közösség az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszer (a Polgári Törvénykönyv 1316. cikke). Ebben a rendszerben a házastársak által kapott szerzemények és juttatások a rendszer alkalmazása alatt közös tulajdonban vannak, és a rendszer megszüntetésekor egyenlő mértékben oszlanak meg (a Polgári Törvénykönyv 1344. cikke). A rendszer rendelkezik a személyes és közös vagyon meglétéről is, és megengedi, hogy a személyes vagyon közös vagyonná váljon, illetve fordítva; amennyiben erről a házastársak közokiratba foglalva megállapodást kötöttek. A személyesnek tekintett vagyontárgyakat a Polgári Törvénykönyv 1346. cikke sorolja fel. Ideértendőek a házastársak által a házasságba hozott, illetve a házasság alatt ellenszolgáltatás nélkül megszerzett vagyontárgyak.

A közösnek tekintett vagyontárgyakat a Polgári Törvénykönyv 1347. cikke sorolja fel. Saját vagyontárgyai felett mindkét házastárs szabadon rendelkezhet és egyikük sem felel a másik adósságaiért (a Polgári Törvénykönyv 1373. cikke).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

A vagyonszerzési közösség rendszerben jogi vélelmek vonatkoznak arra, hogy kit illet a vagyon (a vélelem alapján a vagyon közös vagyonnak tekintendő, amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítják [a Polgári Törvénykönyv 1361. cikke]).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem szükséges a vagyontárgyakról és kötelezettségekről a házasságkötés előtt vagyonleltárt készíteni, de célszerű. Ugyanakkor szükség van egy leltárra a vagyonközösség megszüntetése után és felszámolása előtt (a Polgári Törvénykönyv 1396. cikke). Akkor is szükséges a leltár, ha a vagyonszerzési közösség rendszert bírósági határozat útján szüntetik meg, és jogvita van folyamatban a megszüntetés okának fennállásáról (a Polgári Törvénykönyv 1394. cikke).

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyon (szerzemények) kezeléséről a Polgári Törvénykönyv 1375–1391. cikkei rendelkeznek. Minden házastárs a saját személyes vagyontárgyait kezeli (habár különleges rendelkezések vonatkoznak a családi otthonra, amelyek szerint ennek kezeléséhez minden esetben szükség van mindkét házastárs megállapodására [a Polgári Törvénykönyv 1320. cikke]). A közös vagyontárgyak mindkét házastárs közös kezelésében vannak (a Polgári Törvénykönyv 1375. cikke), kivéve, ha erről másként állapodtak meg a házassági szerződésben. A házasság alatt a házastársak főszabály szerint szabadon rendelkezhetnek személyes vagyontárgyaik felett.

Bármelyik házastárs önállóan kezelheti a közös vagyont, illetve rendelkezhet felette a házijog gyakorlása során (a Polgári Törvénykönyv 1319. cikkeés a Polgári Törvénykönyv 1365. cikke) a családi otthon kivételével (még akkor is szükséges a másik házastárs hozzájárulása, ha az kizárólag az egyik házastárs tulajdonában van [a Polgári Törvénykönyv 1320. cikke]).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Azokban az esetekben, amelyek nem tartoznak a házijog hatáskörébe, mindkét házastárs hozzájárulása szükséges a közös vagyonnal történő rendelkezéshez, de bizonyos körülmények között a hozzájárulást a bíróság is megadhatja (a Polgári Törvénykönyv 1377. cikke). Hozzájárulás hiányában a másik házastárs megváltoztathatja ezen ügyleteket (a Polgári Törvénykönyv 1322.  és 1377. cikke). Amennyiben a rendelkezés ellenszolgáltatás nélkül történik, minden esetben szükség van mindkét házastárs hozzájárulására, ellenkező esetben az ügylet semmis (a Polgári Törvénykönyv 1378. cikke). A Törvénykönyv szabályozza a másik házastárs jogai ellen irányuló tisztességtelen jogügyleteket is (a Polgári Törvénykönyv 1391. cikke).

Az egyik házastárs által kötött ügylet kizárólag akkor bír kötelező érvénnyel a másik házastárs tekintetében, ha az utóbbi ebbe kifejezetten vagy hallgatólagosan beleegyezett. Ellenkező esetben az ügyletet meg lehet változtatni (a Polgári Törvénykönyv 1322. cikke) vagy csalás esetén érvényteleníteni lehet (a Polgári Törvénykönyv 1391. cikke).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A házastársak személyes adósságaikért maguk felelnek, és kizárólag személyes vagyonuk használható fel ezen adósságok kielégítésére, azonban amennyiben ez nem elegendő, a hitelezők követelhetik az adósság megtérítését a házastárs közös vagyonból rá eső részéből is (a Polgári Törvénykönyv 1373. cikke). Ilyen esetekben a vagyonközösséget megszüntetik, és innentől kezdve a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazandó a házastársak között (a Polgári Törvénykönyv 1374. cikke).

A közös vagyon felhasználható a családi költségek fedezésére (a Polgári Törvénykönyv 1318. cikke) és a családi szükségletek kielégítésére, a vagyontárgyak szokásos kezelésére és a házastársak szakmájának vagy hivatásának gyakorlására (a Polgári Törvénykönyv 1362. cikke). Az egyik házastárs által a házijog keretén belül vállalt adósságok a közös vagyonból, az adós házastárs személyes vagyonából és pótlólagosan a másik házastárs személyes vagyonából elégíthetőek ki (a Polgári Törvénykönyv 1319. cikke). A közös vagyont a hitelezők minden esetben felhasználhatják (a Polgári Törvénykönyv 1365. cikke). Az a házastárs, aki személyes vagyonát használta fel a közös adósság kifizetésére, a közös vagyonból visszatérítésre jogosult (a Polgári Törvénykönyv 1364. cikke).
Az autonóm közösségekben (régiókban) is vannak törvényes házassági vagyonjogi rendszerek:

• Aragónia: A szerződéskötés szabadsága alkalmazandó (a Código Civil Foral de Aragón [Aragón Polgári Törvénykönyv] 195. cikke). Az alkalmazandó rendszerről (vagy a vagyonelkülönítés (az Aragón Polgári Törvénykönyv 203–209. cikkei) vagy a consorcial aragonés, amely a vagyonszerzési közösséghez hasonló) közokirat formájában a házassági szerződésben lehet megállapodni. Amennyiben nem kötöttek a felek szerződést, a consorcial aragonés alkalmazandó ( a Código Civil Foral de Aragón [Aragón Polgári Törvénykönyv] 210–270. cikkei).
• Katalónia: Szerződés hiányában a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazandó (a Katalán Polgári Törvénykönyv 231-10. cikke). Az erre vonatkozó szabályok a  Katalán Polgári Törvénykönyv 231-11–231-30. cikkeiben találhatóak.
• Baleár-szigetek:Szerződés hiányában a vagyonelkülönítési  rendszer alkalmazandó (a Compilación Baleares [Baleár-szigetek törvénykönyve] 67. cikke).
• Navarra: A házastársak választhatnak a vagyonelkülönítési és a vagyonegyesítési rendszer között. Szerződés hiányában a sociedad familiar de conquistas alkalmazandó, amely a Polgári Törvénykönyben (a Compilación Navarra (Navarra törvénykönyve) 82. törvénye) meghatározott sociedad de gananciales rendszerhez hasonló vagyonszerzési közösség rendszer.
• País Vasco (Baszkföld): A Ley De Derecho Civil Foral Pais Vasco (Baszkföld regionális polgári törvénykönyve) 93–111. cikkei alapján a házastársak szabadon köthetnek házassági szerződést. Szerződés hiányában a vagyonegyesítési rendszerként működő regionális rendszer (a comunicación foral) alkalmazandó (amelyet a Ley De Derecho Civil Foral Vasco [Baszkföld regionális polgári törvénykönyve] 93–111. cikkeiben szabályoznak). Azonban a mentességet kapott falvakban és városokban (a Ley Derecho Civil Foral de Vizcaya [Vizcaya regionális polgári törvénykönyve] 6. cikke), házassági szerződés hiányában a Spanyol Polgári Törvénykönyvben meghatározott közös spanyol jog alkalmazandó (sociedad de gananciales). 
• Galícia: Az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszert a házassági szerződésben határozzák meg. Szerződés hiányában a sociedad de gananciales alkalmazandó (a Ley Derecho Civil de Galicia [Galícia polgári törvénykönyve] 171. cikke).
• Valencia:A házastársak között teljes körű szabadság és egyenlőség érvényesül, a felek szabadon köthetnek házassági szerződést. Szerződés hiányában a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazandó (Ley de Régimen Económico Matrimonial Valenciano [valenciai házassági vagyonjogi rendszerekről szóló törvény] )

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

A házastársaknak jogában áll a házassági szerződésben a jogszabályban megszabott vagyonszerzési közösség rendszertől eltérő házassági vagyonjogi rendszert választani.

A spanyol jog a törvényes házassági vagyonjogi rendszer – a vagyonszerzési közösség – mellett alternatívaként a vagyonelkülönítési rendszert (régimen de separación de bienes) és a vagyonszerzésben való részvétel rendszerét (régimen de participación) határozza meg. A vagyonelkülönítési rendszer szerint (Polgári Törvénykönyv 1435–1444. cikkei) mindkét házastárs megtartja a házasságba által hozott vagyontárgyakat, és a házasság alatt általa megszerzett vagyon kizárólagos tulajdonosává válik. Abban az esetben, ha nem lehet meghatározni a vagyon tulajdonjogát, vélelem alapján mindkét házastárs egyenlő mértékben osztozik azon.

A vagyonszerzésben való részvétel rendszere szerint (a Polgári Törvénykönyv 1411–1434. cikkei),  mindkét házastárs megtartja a házasságba általa hozott vagyontárgyakat és a házasság alatt általa megszerzett vagyon kizárólagos tulajdonosává válik, de a rendszer alkalmazása alatt mindkét házastárs jogosult a másik fél által megszerzett vagyontárgyakból való részesedésre. Ezeket a részesedéseket a rendszer megszüntetésekor vagy a házasság megszűnésekor számolják ki.

Egyik rendszerben sem felel egyik házastárs sem a másik által vállalt adósságokért és mindkét házastárs szabadon rendelkezhet saját vagyona felett, kivéve a családi otthont (a Polgári Törvénykönyv 1320. cikke).

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

A házassági szerződéseket (capitulaciones matrimoniales) közokirat formájában kell megkötni (a Polgári Törvénykönyv 1315. cikke). A szerződést közjegyző jelenlétében kell megkötni, aki kiállítja a közokiratot (a Polgári Törvénykönyv 1280. cikke). A közokiratot ezt követően anyakönyvi nyilvántartásba veszik, hogy az harmadik felekkel szemben hatályos legyen

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

Házassági szerződést a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt bármikor lehet kötni. A házasságkötés előtt kötött házassági szerződések kizárólag akkor lépnek hatályba, ha a szerződéskötést követően sor kerül a házasságkötésre (a Polgári Törvénykönyv 1333. cikke). A házasság alatt kötött házassági szerződések a szerződéskötés időpontjától kezdve hatályosak, de nem hatályosak harmadik felekkel szemben addig, amíg anyakönyvi nyilvántartásba nem veszik azokat.

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

A házastársak módosíthatják is a már meglévő szerződést, amennyiben teljesítik az erre vonatkozó formai követelményeket (a Polgári Törvénykönyv 1331. cikke). Azonban ez a módosítás nem érinti harmadik felek már megszerzett jogait (a Polgári Törvénykönyv 1317. cikke).

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

Spanyolországban a házasság fennállása alatt kötött házassági vagyonszerződés a házastársak között az okirat végrehajtásának napjával, harmadik felekre pedig a polgárjogi nyilvántartásba való bejegyzése napjától kötelező érvényű, lásd a Polgári Törvénykönyv 1317. cikkét, ami kimondja, hogy „a házassági vagyonjogi rendszernek a házasság fennállása alatt végrehajtott módosítása semmilyen körülmények között nem befolyásolja a harmadik felek által már megszerzett jogokat“. Éppen ezért nem lehetséges a házasság fennállása alatt visszamenőleges hatályú házassági vagyonszerződést kötni.

A házassági vagyonjogi rendszert és annak bármely változását/módosítását nyilvántartásba kell venni ahhoz, hogy harmadik felekkel szemben hatályos legyen.

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

Spanyolországban több anyakönyvi nyilvántartás létezik. A házasságkötést és bármely házassági szerződést a házastársak szokásos tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvi  hivatalban kell nyilvántartásba venni (a Polgári Törvénykönyv 1333. cikke, az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 69.  és 70. cikke). Kizárólag a házasság regisztrálása kötelező (anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 71. cikke).

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

A házasságkötés előtt, valamint a házasság fennállása alatt kötött házassági szerződéseket nyilvántartásba kell venni, ha a házassági vagyonjogi rendszert megváltoztatják (vagy azok nem lesznek hatályosak a harmadik felekkel szemben), és nyilvántartásba kell venni a különválásra és válásra vonatkozó ítéleteket is (az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 77. cikke). Az érdekelt felek az anyakönyvi hivatal által kiállított kivonatot kapnak kézhez, amellyel a nyilvántartásba vétel tényét tudják igazolni (az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 75. cikke). A gyakorlatban használt másik dokumentum a Libro de Familia („Családi Könyv”), amely a házasságok részleteit, a gyermekek születési adatait stb. tartja nyilván.

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

A nyilvántartásba vett információ nyilvános (az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 6. cikke), de a védett adatok kizárólag az érdekelt felek vagy örököseik számára elérhetőek (az adatvédelemről szóló 1999. évi 15. törvény).

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

A nyilvántartásba vétel jogi következménye a szerződés harmadik felekkel szembeni hatálya (az anyakönyvi nyilvántartásról szóló törvény [LRC] 70. cikke).

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?     

Igen. Spanyolországban van lehetőség a külföldön kötött házassági vagyonszerződések házassági vagyonjogi nyilvántartásba való bejegyeztetésére. De legalább az egyik házastársnak spanyol állampolgársággal kell rendelkeznie, vagy azt a házasságkötést követően meg kell szereznie. A bejegyzés csak akkor lehetséges, ha az összes dokumentum spanyol fordítása (hiteles fordítás) rendelkezésre áll és megfelelően hitelesítve van. 

De ne feledje, hogy a spanyol anyakönyvi hivatal nem tudja bejegyezni a külföldiek külföldön kötött házasságát és az azt követően külföldön kötött házassági vagyonjogi megállapodásait, így az említett házassági megállapodások anyakönyvbe való előzetes bejegyzésére vonatkozó igény nem helytálló, mivel arra jogilag nincs lehetőség.

Kérjük, tájékozódjon a következő weboldalon: https://www.mjusticia.gob.es/es/ciudadania/tramites/inscripcion-matrimonio

A válás vagy különválás véget vet a vagyonszerzési közösség rendszer fennállásának. Ennek eredményeként a közös vagyont megszüntetik és felszámolják (a Polgári Törvénykönyv 1392. cikke). A válás a házasságnak is véget vet.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A vagyont a következőképpen osztják meg. Először vagyonleltárt készítenek (a Polgári Törvénykönyv 1396. cikke), mind  a vagyontárgyakra (a Polgári Törvénykönyv 1397. cikke), mind a kötelezettségekre nézve (a Polgári Törvénykönyv 1398. cikke). Miután elkészítették, először a közös adósságokat fizetik ki készpénzben vagy a közös vagyonból (a Polgári Törvénykönyv 1399–1400. cikkei ). A hitelezők jogaikat fenntartják a teljes kifizetésig (a Polgári Törvénykönyv 1401. cikke). Miután kifizették a hitelezőket és a mindkét házastársnak járó kompenzációkat és visszatérítéseket (a Polgári Törvénykönyv 1403. cikke), a maradékot egyenlő arányban megosztják a férj és a feleség vagy azok örökösei között (a Polgári Törvénykönyv 1404. cikke).

A megosztásból a személyes vagyontárgyak ki vannak zárva, ezeket tulajdonosaik birtokolják, így nem lehet megosztani őket. Felsorolásuk a Polgári Törvénykönyv 1346. cikkében található

Habár a családi otthon kizárásra kerül a megosztható vagyontárgyak közül, ha az egyik házastárs tulajdonában van, a bíróság ennek ellenére a másik házastársnak ítélheti, amennyiben a másik házastárs létfontosságú szükségleteinek biztosítása múlik annak további használatától vagy ha a közös gyermeknek lényeges szükséglete fűződik annak további használatához (a Polgári Törvénykönyv 96. cikke).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Miután a leltárt elkészítették, először a közös adósságokat fizetik ki készpénzben vagy a közös vagyonból (a Polgári Törvénykönyv 1399–1400. cikkei). A hitelezők megtartják jogaikat a teljes kifizetésig (a Polgári Törvénykönyv 1401. cikke).

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Amennyiben a különválás vagy a válás káros gazdasági következményekkel – egyensúlyhiánnyal – jár a házastársak egyikére nézve, a hátrányt szenvedett házastárs jogosult kompenzációra, amely ideiglenes vagy nyíltvégű tartásdíjból vagy egyszeri kifizetésből állhat. A házastársak megállapodást köthetnek ennek szabályozásáról, amelyet a bíróságnak kell jóváhagynia, vagy ilyen megállapodás hiányában, bizonyos körülmények figyelembevételével a bíróság hozhat határozatot (a Polgári Törvénykönyv 97. cikke). Továbbá a jóhiszeműen eljárt házastárs a házasság semmissé nyilvánítása esetén kompenzációra jogosult (a Polgári Törvénykönyv 98. cikke). A körülmények jelentős változása esetén a tartásdíjat módosítani lehet (a Polgári Törvénykönyv 100. cikke). A tartásdíjra vonatkozó jogot szintén el lehet veszíteni bizonyos körülmények között (a Polgári Törvénykönyv 101. cikke).

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
- Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
- Hogyan történik a követelés megállapítása?
- Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
- Mikor írják elő a követelést?
A vagyonszerzési közösségben a kompenzáció iránti követelés rendezését, valamint a kompenzáció kiszámítását, kifizetését és időtartamát az 5.3. szakaszban foglalt rendelkezések szabályozzák.

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?
Ugyanezek a szabályok (az 5.3. szakaszban említettek) alkalmazandóak az egyéb házassági vagyonjogi rendszerekre.

Halál esetén a 2.3. , 5.1. és 5.2. szakaszban foglalt szabályok alkalmazandóak az adósságok és vagyontárgyak leltárba vételére, megosztására és felosztására vonatkozóan, kivéve, hogy a vagyon azon része, amely az elhunytnak jutott volna, most az örökösöké lesz. Kompenzációra is sor kerülhet, és a túlélő házastárs jogosult a túlélő haszonélvezeti jogaira (usufructo viudal), amelynek összege attól függően változhat, hogy a túlélő házastárs az elhunyt leszármazottaival vagy felmenőivel közösen vagy egyedül örököl. Elsősorban vagyontárgyakat engednek át, de történhet az átadás  készpénzben is (a Polgári Törvénykönyv 834–840. cikkei). A haszonélvezeti jogok alá eső vagyonrészt a végrendeletben meg lehet növelni (a törvény által megengedett határig).

Nem.

A regisztrált partnerekre nézve nincs egységes spanyol szabályozás sem az anyagi jogban, sem a nemzetközi magánjogban. Az egyes autonóm régiók önálló szabályozással rendelkeznek.

A kapcsolat lehet homoszexuális vagy heteroszexuális, regisztrált vagy nem regisztrált. Nincs általános nemzeti szabályozás.

Andalúzíában, Aragóniában, Asztúriában, a Baleár-szigeteken, a Kanári-szigeteken és Kantábriában, a kapcsolatokról szóló törvény tartalmaz jogszabályi előírásokat is a kapcsolatok nyilvántartásának meglétével kapcsolatban.

Katalónia kizárólag települési nyilvántartásokról gondoskodik. A kapcsolat fennállását közokiratban kell bizonyítani.

Extremadurában, Madridban, Navarrában, Baszkföldön, Valenciában, Kasztília-La Manchában, valamint Kasztília és Leónban nem létezik külön előírás a kapcsolatokra vonatkozóan, ezt is a kapcsolati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

A kapcsolati nyilvántartásokat nem nemzeti, hanem regionális (autonóm) szinten szabályozzák, és külön jogszabályi előírások kizárólag Andalúzíában, Aragóniában, Asztúriában, a Baleár-szigeteken, a Kanári-szigeteken, Kasztília-La Manchában, Kasztília és Leónban, Extremadurában, Galíciában, Madridban, Baszkföldön és Valenciában vannak, amelyek a de facto kapcsolatokra vonatkozóan is rendelkeznek jogszabályi előírásokkal.

Minden autonóm közösség másként szabályozza a nyilvántartást, és a nyilvántartásba vétel joghatásai nagy mértékben eltérnek: egyes régiókban egyszerűen deklaratív jellegű, máshol a házassággal gyakorlatilag egyenértékű. Egyes autonóm közösségek nem gondoskodnak regionális nyilvántartásról.

Nincsenek külön jogszabályi előírások a nem regisztrált házasságon kívüli kapcsolatok vagyonjogi kapcsolataira vonatkozóan, és még a regisztrált kapcsolatokban is a partnerek azok, akik a vagyonjogi rendszert rendezik (kivéve, ha törvény erről másként nem rendelkezik), amellett, hogy lehetőségük van a házassághoz hasonló szabályokat választani. Megállapodás vagy külön jogszabályi előírások hiányában a kötelmi jog és a vagyonjog általános szabálya alkalmazandóak. 

Amennyiben másként nem rendelkeznek róla, a családi otthon a tulajdonos tulajdonában van, hacsak nincsenek gyermekek vagy védelemre szoruló érdek, amely esetben a bíróság dönt.

A 2019. január 28-ig megindított eljárások, meghozott bírósági határozatok és kibocsátott okiratok esetén a spanyol bíróságok rendelkeznek joghatósággal, amennyiben a házastársak/élettársak valamelyike spanyol állampolgár, vagy szokásos tartózkodási helye Spanyolországban található (a LEC 50-60. paragrafusai). Mind a hatáskör, mind az illetékesség annak a körzetnek a bíróságához tartozik, amelyben a házastársak/partnerek utolsó közös szokásos tartózkodási helyükkel rendelkeztek, vagy pótlólagosan annak a körzetnek a bíróságához, amelyben az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. 

Azokra az esetekre is külön előírások vonatkoznak, ahol a spanyol bíróságoknak nincs joghatósága (a Spanyol Polgári Perrendtartás (LEC) 36. cikke).

A házasságkötés időpontjától függetlenül minden, 2019. január 29-én és azt követően megindított eljárásra, meghozott bírósági határozatra, valamint kibocsátott okiratra a 2016. június 24-i 2016/1103 tanácsi rendelet alkalmazandó.

A Rendelet szerint a joghatósággal rendelkező hatóságok a következők:

• Az egyik házastárs halála esetén a házassági vagyonjoggal kapcsolatos kérdések tekintetében az öröklésre joghatósággal rendelkező bíróság (4. cikk).
• Amennyiben házasság felbontására, különválásra vagy házasság érvénytelenítésére vonatkozó keresetet nyújtottak be, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos határozathozatalra általában a házassági jogvitáról határozatot hozó bíróság állama rendelkezik joghatósággal.
• Más esetekben a házastársak megállapodhatnak, hogy azon tagállam rendelkezik joghatósággal, amelynek joga alkalmazandó, vagy az a tagállam, melyben a házasságkötésre sor került. Az ilyen megállapodást írásba kell foglalni, dátummal és a felek aláírásával kell ellátni. Megállapodás hiányában főszabály szerint - és az egyik házastárs halála vagy házassági jogvita kivételével - azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házassági vagyonjogi rendszerükkel kapcsolatos kérdés elbírálására,
  • amelyben az eljárás megindításakor a házastársak közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek; ennek hiányában
  • amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye volt, abban az esetben, ha valamelyikük még mindig ott tartózkodik; ennek hiányában
  • amelyben az alperes szokásos tartózkodási helye található; ennek hiányában
  • amelynek állampolgárságával a házastársak mindegyike rendelkezett.

A peres eljárás kivételével a közjegyzőket - akiket Spanyolország a 3.2. cikk értelmében bíróságnak jelölt ki - kötik ezen joghatósági szabályok, azonban szabadon eljárhatnak házassági vagyonjogi szerződés vagy jogválasztásra irányuló megállapodás készítése esetén.