1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyait annak az államnak a joga szabályozza, amelynek a házastársak az állampolgárai. Ha a házastársak különböző államok állampolgárai, a fenti a jogviszonyok tekintetében a szlovák jog az irányadó. A házassági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában a házastársak vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jog az irányadó (A nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvény (ZMPS) 21. §-a).

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

Szlovákiában az alkalmazandó jog megválasztása nem lehetséges.

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A Polgári Törvénykönyv szerint a házassági közös vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdona, ami azt jelenti, hogy a házastársakra jutó tulajdonrész mennyiségileg nincs meghatározva. Minden vagyontárgy (ingóság és ingatlan), jog és más olyan tulajdonjog, amelyet az egyik házastárs a házasság fennállása alatt törvényesen szerez, a közös vagyon részévé válik, a következők kivételével:

• Öröklés útján szerzett vagyontárgyak;
• Ajándékba kapott vagyontárgyak;
• Azon vagyontárgyak, melyek jellegüknél fogva csak az egyik házastárs személyes szükségleteit vagy szakmai tevékenységét szolgálják;
• Azon vagyontárgyak, melyeket a vagyon visszaállításáról szóló jogszabályok alapján juttatnak vissza annak a házastársnak, aki a visszajuttatott vagyontárgyak tulajdonosa volt a házasságkötés előtt, vagy akinek a vagyontárgyakat, mint az eredeti tulajdonos törvényes örökösének juttatták vissza. (az Občianskeho zákonníka (OZ) – a Polgári Törvénykönyv – 143. §)

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Nem létezik ilyen jogi vélelem.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem létezik vagyonleltár készítésére vonatkozó kötelezettség.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat ellenkező rendelkezés hiányában mindkét házastárs használhatja.

Emellett a házastársak megosztják egymás között a közös vagyonra kifizetett, illetve annak használata vagy fenntartása következtében felmerült költségeket (az OZ 144. §-a). Amennyiben ezen költségeket csak az egyik házastárs fedezte saját vagyonából, követelheti költségei megtérítését a közös vagyon megosztása során.

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni egy közös vagyontárgy használatának módjáról, vagy a vagyontárgyra fordítandó költségek megosztásáról, bármelyik házastárs kérheti a jogvita bírósági úton történő rendezését. A közös vagyonnal kapcsolatos szokásos ügyleteket bármelyik házastárs jogosult megkötni. A „szokásos ügyletek” kifejezést a Polgári Törvénykönyv nem definiálja, ezért a kialakult joggyakorlatot és az adott eset körülményeit kell figyelembe venni. A joggyakorlat például nem tartja szokásos ügyletnek a bérleti szerződés megkötését, ingatlan vagy más, értékkel rendelkező vagyontárgy megszerzését vagy eladását. Egyéb ügyletekben mindkét házastárs hozzájárulása szükséges, ellenkező esetben az ügylet érvénytelen, amennyiben a másik házastárs vagy a jogügyletben részes másik fél az érvénytelenné nyilvánítását követeli.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Közös vagyont érintő szokásos jogügyletet bármelyik házastárs köthet; az ilyen ügyletek mindkét házastársra nézve együttesen és egyetemlegesen kötelezőek.

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A közös vagyonnal kapcsolatos jogügyletek mindkét házastársra együttes és egyetemleges kötelezettségeket rónak, illetve jogokat biztosítanak (a szlovák Polgári Törvénykönyv [OZ] 145 §-ának 2. bekezdése). Például mindegyik házastárs köteles a közös vagyonnal kapcsolatos adósság teljes összegét megfizetni, a hitelező pedig jogosult az adósság megfizetését mindkét házastárstól – külön-külön, egymástól függetlenül vagy együttesen – követelni.

A házastársak a közös vagyon körén kívül függetlenül járnak el. A törvény megengedi, hogy az egyik házastárs hitelezőjének, a házasság során megállapított követelését a végrehajtási eljárás során a közös vagyonból elégítsék ki. Ha a közös vagyont később felosztják, akkor mindegyik házastárs a személyes vagyonából köteles kompenzálni a közös vagyonból felhasznált részt (a szlovák Polgári Törvénykönyv 150. §-a) (lásd az 5.1. pontot).

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

A házasságkötés után a házastársak megállapodhatnak arról, hogy kiterjesztik vagy leszűkítik a közös vagyon törvényileg meghatározott körét.

A kiterjesztés azt jelenti, hogy a házastársak megállapodhatnak arról, hogy a közös vagyon körébe azon vagyont is beleveszik, amely egyébként a házastársak különvagyonába tartozna (pl. az ajándékként, öröklés útján szerzett, vagy a házasságkötés előtt szerzett vagyon helyébe lépő vagyon). A szűkítés azt jelenti, hogy a házastársak megállapodhatnak arról, hogy a közös vagyon egyes elemeit (például a kizárólag az egyik házastárs tulajdonát képező vagyontárgy hozama, haszna illetve gyarapodása) kizárják a közös vagyonból.

Ehhez hasonlóan a házastársak megállapodhatnak a közös vagyon kezeléséről (az OZ 143a. §-ának 1. bekezdése), például kiköthetik, hogy a közös vagyont vagy meghatározott vagyontárgyakat mindkét házastárs közösen vagy csak egyikük kezelheti. Ha a házastárs olyan vagyontárggyal rendelkezik, amelyet kizártak a közös kezelésből, a másik házastárs nem követelheti a rendelkezés érvénytelenné nyilvánítását. A közös vagyon törvényes körének ezen módosításai csak azokra a vagyontárgyakra vonatkoznak, amelyeket a szerződés megkötése után szereztek.

A házastársak halasztott vagyonközösségről is megállapodhatnak, mely esetben a vagyonközösség csak azon a napon jön létre, amikor a házasság megszűnik. Ebben az esetben a megállapodás nem a közös vagyon körét, hanem a vagyonközösség létrejöttének időpontját módosítja. Ennek megfelelően, a házasság fennállása alatt mindegyik házastárs külön szerzi meg vagyontárgyak tulajdonjogát, és csak a házasság megszűnésének időpontjában alkotja az összes vagyontárgy és tulajdonjog a közös vagyont, amely ezt követően rendezésre kerül.

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

A fent említett házassági szerződések megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez közjegyző által készített közokirati forma szükséges.

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

A szlovák jog a házasságkötés előtti házassági szerződésről nem rendelkezik. A házassági szerződést ennek megfelelően csak a házasságkötést követően lehet megkötni. Ha a szerződés ingatlant is érint, csak akkor válik hatályossá, amikor az a földhivatali nyilvántartásba bejegyezésre kerül.

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

A házassági szerződés a házasság fennállása alatt bármikor módosítható. A szerződés módosítása is csak akkor érvényes, ha az közjegyző által, közokirati formában készült.

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

A szlovák jogrendszer kizárólag a törvényes házassági vagyonjogi rendszer bővítésére vagy szűkítésére vonatkozó megállapodásokat fogad el. Az ilyen megállapodásoknak nincs visszamenőleges hatálya, és kizárólag a házasság fennállása alatt köthetők meg.

Szlovákiában nem létezik külön nyilvántartás a házassági szerződésekről. A közokiratba foglalt szerződéseket a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarájánál vezetett Közokiratok Központi Közjegyzői Jegyzékében tartják nyilván. A közokirat birtokosa a Közjegyzői Kamara weboldalára látogatva ellenőrizheti, hogy a közokiratot a Szlovák Köztársaságban készítették-e, és megtudhatja az okiratot elkészítő közjegyző nevét is. A közokiratok tartalma azonban nem hozzáférhető.

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?     

Szlovákiában nincs nyilvántartása a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó szerződéseknek.

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Ellenkező megállapodás hiányában a házasság megszűnése a vagyonközösség megszűnését is jelenti, ami a közös vagyon felosztását eredményezi (az OZ 148. §-ának 1. bekezdése). A felosztás a házastársak közötti megállapodással történik, vagy bíróság rendelkezik róla a házastársak egyikének kérelmére. Mindkét esetben azon szabály alkalmazandó, miszerint a két házastárs részesedése egyenlő mértékű. Mindkét házastárs kérheti azon költségeknek a megtérítését, amelyeket saját személyes vagyonából a közös vagyonra költött, és viszont: köteles kompenzációt fizetni azon összegekért, amelyeket a közös vagyonból a saját személyes vagyonára költött. A közös vagyon felosztásánál különösen a kiskorú gyermekek érdekeit kell figyelembe venni amellett, hogy az egyes házastársak hogyan gondoskodtak a családról, és hogyan járultak hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és fenntartásához. A hozzájárulás mértékének mérlegelésekor a közös gyermekekről való gondoskodást és a közös háztartás vezetését is figyelembe kell venni (az OZ 150. §-a).

Ha a vagyonközösségi rendszer megszűnését követő három éven belül nem kötnek megállapodást a megosztásról, és egyik házastárs sem kérte bíróság döntését a közös vagyon megosztásáról, azt kell vélelmezni, hogy a közös vagyon részét képező ingóságok annak a házastársnak a tulajdonát képezik, aki saját vagy a család szükségleteinek a kielégítésére, vagy pedig tulajdonosként kizárólag a háztartás céljaira használja azokat. A többi ingóságot és ingatlan vagyont tekintve, azok közös tulajdonban vannak, és a házastársak részesedése egyenlő. Ugyanez vonatkozik a házastársak egyéb közös vagyoni jogaira, mint például a közös betétekhez és követelésekhez kapcsolódó jogokra is (az OZ 149. §-ának 4. bekezdése).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Ha a megosztás utáni három évben nem kérték másként, a törvényi vélelem szerint a volt házastársakat a tartozások tekintetében ugyanilyen arányban terheli kötelezettség. Amennyiben a házastársak peren kívül vagy a bírósági eljárás során megállapodnak, a házasság fennállása alatt keletkezett és a közös vagyonkezelésből eredő adósságokat szintén rendezni kell. Ez a rendezés kizárólag a házastársak között érvényes, harmadik felek tekintetében nem. Ennek megfelelően harmadik felek a tartozás kiegyenlítését bármelyik korábbi házastárstól követelhetik.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Mindegyik házastárs kérheti azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyeket saját személyes vagyonából a közös vagyonra költött. Ezt a követelést a közös vagyon másik házastársra eső részéből kell rendezni.

A közös vagyon rendezésekor a vagyontárgyakat a házastársak részesedésének arányában kell megosztani. Amennyiben az egyik házastársnak juttatott vagyon értéke nagyobb, mint a közös vagyonból való részesedése, a különbözetet köteles a másik házastárs részére készpénzben megfizetni.

Az egyik házastárs halála esetén a közös vagyon megosztását (ha az még nem kezdődött el bírósági eljárás formájában) a hagyatéki eljárás keretében kell elvégezni, amelyet bírósági megbízottként egy közjegyző folytat le.

Miután a túlélő házastárs megkapta részesedését (általában annak felét) a közös vagyonból, arra is jogosult, hogy az örökhagyó hagyatékából örököljön. Ha a túlélő házastárs az elhunyt leszármazóival (pl. gyermekek) együtt örököl, ugyanakkora rész illeti meg, mint az egyes gyermekeket külön-külön. Ha nincsenek leszármazók, és az elhunyt szülei mellett a túlélő házastárs örököl, legalább a hagyaték felére jogosult.

Nem.

A szlovák jogrend nem ismeri el a regisztrált vagy nem regisztrált élettársi kapcsolatokat.

A válást, a házasság érvénytelenítését, a házasság létezésének vagy nemlétének megállapítását illetően annak a kerületnek a kerületi bírósága illetékes, ahol a házastársak utolsó közös lakóhelye található, ha legalább az egyik házastárs még mindig ott él. Ha nincs ilyen bíróság, az alperes általános bírósága illetékes, és ha ilyen bíróság sincs, a felperes általános bírósága (a Polgári Perrendtartás (Občianskeho súdneho poriadku – OSP) 88. §-a). Az általános bíróság annak a kerületnek bírósága, ahol az állampolgár lakóhelye található, ha pedig nincs lakóhelye, annak a kerületnek a bírósága, ahol az állampolgár tartózkodik.

A házastársi közös vagyon vagy más vagyon megosztását illetően a válás vagy a közös otthon bérletének megszűnése után, a válást kimondó bíróság illetékes. Házassági ügyekben a szlovák bíróságok akkor rendelkeznek joghatósággal, ha legalább az egyik házastárs a Szlovák Köztársaság állampolgára. Ha egyik házastárs sem szlovák állampolgár, a szlovák bíróság a következő esetekben járhat el:

• Ha legalább az egyik házastárs lakóhelye az országban van, és a bíróság határozatát el lehet ismertetni azokban az államokban, amelyeknek a házastársak állampolgárai, vagy
• Ha legalább az egyik házastárs hosszabb ideig a Szlovák Köztársaságban lakott, vagy
• A házasság érvénytelenségét illetően, ha a házastársak ott élnek. (a ZMPS 38. §-a)