Házaspárok és élettársak Ukrajnában

1.1. Milyen jog alkalmazandó egy házaspár vagyonára? Milyen kritériumok/szabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot? Milyen nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni egyes országok vonatkozásában?

A házastársak által a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonukba tartozik, még akkor is, ha egyiküknek nem volt önálló jövedelme tanulmányai, a háztartás fenntartása, vagy a gyermekek gondozása stb. miatt, kivéve, ha szerződésük vagy jogszabály másként rendelkezik.

Úgy tekintendő, hogy minden, a házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgy - az egyéni használatra szánt dolgok és az Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 57. cikkében meghatározott kivételek kivételével - a házastársak közös vagyonába tartozik.

Ezt a vélelmet Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 368. cikke és Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 60. cikke állapítja meg. A hatályos ukrán jogszabályok a "házasság jogkövetkezményei egységes státuszának" koncepcióját követik, amely szerint a házastársak közötti valamennyi (személyes és vagyoni) jogviszony a házasság általános jogkövetkezményeinek hatálya alá tartozik. Ezt a rendelkezést többek között az EU Miniszteri Bizottságának "A házastársaknak a háztartás fenntartása és a családi otthon használata tekintetében fennálló jogairól" szóló 1981. évi ajánlásai tartalmazzák.

Ukrajna ratifikálta a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, 1993. évi minszki egyezményt (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/997_009).

Ukrajna a családjogi jogviszonyok tekintetében nyújtott jogsegélyről szóló megállapodásokat is aláírt alá olyan országokkal, mint például:

Litvánia (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/440_002),
Üzbegisztán (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/860_013),
Finnország (http://zakon2.rada.gov.ua/laws/show/246_008),
Albánia (http://zakon2.rada.gov.ua/laws/show/246_008), melyekben a házastársak között felmerülő vagyonjogi kérdéseket szabályozzák.

Fontos hangsúlyozni, hogy a házastársaknak jogukban áll a házassági vagyonjogi rendszer általános törvényi szabályozását a közöttük létrejött házassági vagyonjogi szerződéssel felváltani.

1.2. A házastársaknak lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó jogot? Ha igen, ezt a választást milyen elvek vezérlik (pl. a választandó jogok, formai követelmények, visszaható hatály)?

Ukrajna Családjogi törvénykönyvének 63. cikke kimondja, hogy a házastársak egyenlő jogokkal rendelkeznek a vagyonközösségből fakadóan a tulajdonukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára és az azokkal történő rendelkezésre, kivéve, ha szerződésük másként rendelkezik.

Ukrajna "Nemzetközi magánjogról" szóló törvénye 59. és 61. cikkének rendelkezéseivel összhangban a házassági vagyonjogi rendszer jogkövetkezményeinek szabályozása érdekében a házastársak választhatják az egyikük személyes joga szerinti jogot, vagy annak az államnak a jogát, amelyben az egyik házastárs szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve ingatlanok tekintetében az ingatlan fekvése szerinti állam jogát.

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A házassági vagyonjogi rendszert Ukrajna Családjogi Törvénykönyve határozza meg.

A nemzeti joggyakorlat is összhangban van a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/997_009) rendelkezéseivel, valamint a

Litvániával (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/440_002),
Üzbegisztánnal (http://zakon3.rada.gov.ua/laws/show/860_013),
Finnországgal (http://zakon2.rada.gov.ua/laws/show/246_008)
és Albániával (http://zakon2.rada.gov.ua/laws/show/246_008) aláírt, a családjogi jogsegélyről szóló nemzetközi egyezményekkel.

Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 61. cikke kimondja, hogy a kereskedelmi forgalomból kizárt vagyontárgyak kivételével minden vagyontárgy a házastársak közös vagyonába kerülhet.

A házastársak közös vagyonához tartozik az egyikük által kapott fizetés, nyugdíj, ösztöndíj és egyéb jövedelem.

Ha az egyik házastárs a család érdekében szerződést kötött, akkor az e szerződés alapján kapott pénz, egyéb vagyontárgyak, beleértve a díjakat és nyereséget is, a közös vagyon részévé válnak.

A házasság fennállása alatt az egyik házastárs által megszerzett, szakmai tevékenység végzésére szánt vagyontárgyak (hangszerek, irodai berendezések, orvosi felszerelések stb.) a házastársak közös vagyonának részét képezik.

E törvénykönyv 57. cikke meghatározza a házastárs különvagyonát képező vagyontárgyakat, a következők alapján:

1) a házasságkötést megelőzően az egyik házastárs által szerzett vagyontárgyak;
2) a házasság fennállása alatt ajándékozási szerződés vagy öröklés útján az egyik házastárs által megszerzett vagyontárgyak;
3) az egyik házastárs által a házasság fennállása alatt különvagyonának felhasználásával szerzett vagyontárgyak;
4) az egyik házastárs által a házasság fennállása alatt megszerzett lakás, amelyet az "A szociális lakások privatizációjáról" szóló ukrán törvénnyel összhangban lefolytatott privatizáció következtében szerzett meg;
5) az egyik házastárs által a házasság fennállása alatt használt és megszerzett föld, amelyet annak privatizációja eredményeként szerzett, vagy az állami földek és az önkormányzati mezőgazdasági vállalkozások, intézmények és szervezetek privatizációjából származik, illetve amelyet az állam és az önkormányzatok földjéből szerzett az ukrán Földtörvénykönyvben meghatározott ingyenes privatizáció szabályai szerint.

A házastárs különvagyonának részét képezik továbbá:

a személyes használatra szánt vagyontárgyak, beleértve az ékszereket, még akkor is, ha azokat a házastársak közös vagyonából szerezték;
a személyes érdemekért kapott díjak vagy kitüntetések (a bíróság elismerheti a másik házastársnak a díjból vagy kitüntetésből való részesedésre való jogát, ha megállapítást nyer, hogy az ő tevékenységei [a háztartás fenntartása, a gyermekek nevelése stb.]) hozzájárultak azok megszerzéséhez;
az egyik házastárs tulajdonát képező vagyontárgy elvesztése (károsodása) miatt kapott kártérítés, valamint a nem vagyoni kárért kapott összeg;
a kötelező személybiztosítás és az önkéntes személybiztosítás után kapott biztosítási juttatások, amennyiben a biztosítási díjakat mindkét házastárs különvagyonából fizették.

A házastársi kapcsolat tényleges megszűnése esetén a bíróság a házastársak által a különélés során szerzett vagyontárgyakat különvagyonuknak ismerheti el.

Ha a közös vagyonon kívül az egyik házastárs különvagyonához tartozó pénzeszközöket is befektetett az ingatlan megszerzésébe, akkor a hozzájárulás mértékének megfelelő részesedés különvagyonának részét képezi.

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 70. cikke kimondja, hogy a házastársak közös vagyonának felosztásakor a részesedések mértéke egyenlő, kivéve, ha megállapodásuk vagy házassági vagyonjogi szerződésük másként nem rendelkezik.

Vagyonmegosztással kapcsolatos jogvita esetén a bíróság jelentős körülmények fennállása esetén eltérhet az egyenlő részesedés elvétől, például ha az egyik házastárs nem törődött családja anyagi támogatásával, vagy ha a közös vagyon részét képező vagyontárgyakat a családja kárára eltitkolta, megsemmisítette, megrongálta vagy elköltötte.

Az egyik házastárs részesedését bírósági határozattal növelni lehet, ha az a gyermekekkel vagy a fogyatékkal élő felnőtt gyermekekkel együtt lakik, feltéve, hogy az általuk kapott támogatás összege nem elegendő fizikai és szellemi fejlődésük és ellátásuk biztosításához.

A házastársak közös vagyonát a felek egyetértésével, a házastársak közös vagyonának felosztásáról szóló megállapodás megkötésével vagy bírósági úton lehet megosztani. Ukrajnában az elmúlt 10 évben jelentősen elterjedt a házastársak közös vagyonának szerződéses úton, bírósági eljárás nélkül történő felosztása, amely segít a konfliktusok leküzdésében, valamint abban, hogy az egyes házastársak érdekei a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre kerüljenek.

A házastársak közös vagyonának felosztása a házasság fennállása alatt és annak felbontása után is lehetséges. A házastársak (volt házastársak) közös vagyonának felosztásáról szóló megállapodás kötelezően közjegyzői közreműködéshez kötött.

Emellett a hagyaték megállapításakor az öröklési bizonyítványt, mint az örökölt ingatlanra vonatkozó jogcímet igazoló közjegyzőnek tisztáznia kell azt a kérdést, hogy a házastársak (volt házastársak) közös vagyonához tartozott-e az ingatlan. Ha az ingatlan a (volt) házastársak közös vagyonának részét képezi, és az egyikük meghalt, a közjegyző az ingatlan egy részén fennálló tulajdonjogáról a túlélő házastárs részére igazolást állít ki.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Ez nem kötelező. A vagyon leltározása és értékbecslése csak a házastársak közötti felosztás esetén, vagy a bíróság határozata alapján a közös vagyonnal kapcsolatos jogvita rendezése érdekében követelhető meg.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

Ukrajna Családjogi törvénykönyvének 65. és 67. cikke kimondja, hogy a házastársak közös megegyezéssel rendelkeznek a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakról.

Ha a szerződést az egyik házastárs köti, úgy kell tekinteni, hogy a másik házastárs beleegyezésével jár el. A házastársak egyike jogosult bírósághoz fordulni, hogy az a másik házastárs által a beleegyezése nélkül kötött szerződést érvénytelennek nyilvánítsa, amennyiben a szerződés tárgyának értéke meghaladja a „kis értékű háztartási szerződés” határait. A közjegyzői közokirati formát és/vagy állami nyilvántartásba vételt igénylő szerződés, valamint az egyik házastárs által kötendő, vagyontárgyakra vonatkozó szerződés megkötéséhez a másik házastárs hozzájárulását írásban kell benyújtani.

Ha a hozzájárulást közjegyzői közokirati formát és/vagy állami nyilvántartásba vételt igénylő szerződés megkötéséhez adják, a hozzájárulást közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ez a hozzájárulás kérelem formájában készül, amelyen az egyik házastárs aláírását közjegyző hitelesíti.

Az egyik házastárs által a család érdekében kötött szerződés a másik házastárs számára kötelezettségeket keletkeztet, ha a szerződés alapján kapott vagyont a család érdekében használják. Az egyik házastárs a közös tulajdon tárgyát képező részesedésére vonatkozó adásvételi, csere, ajándékozási, tartási (gondozási), illetve zálogszerződés megkötésére harmadik személlyel csak annak meghatározása és természetbeni felosztása vagy az adott vagyontárgyak használatára vonatkozó eljárás meghatározása után jogosult.

A házastársaknak joguk van ellenőrizni a közös tulajdonjogból való részesedésüket, mielőtt azt meghatározzák és természetben felosztják.

Ukrajna Polgári Törvénykönyve 369. cikkének második része és Ukrajna Családjogi Törvénykönyve 65. cikkének második része szerint, amikor az egyik házastárs szerződést köt a közös vagyon feletti rendelkezés céljából, úgy kell tekinteni, hogy a másik házastárs beleegyezésével jár el.

Ugyanakkor a közös vagyon feletti rendelkezésről szóló szerződésnek az egyik házastárs által a másik házastárs beleegyezése nélkül történő megkötése akkor jelenthet okot az ilyen szerződés érvénytelenségének megállapítására, ha a bíróság kimondja, hogy a közös vagyon feletti rendelkezésről szóló szerződést megkötő házastárs és a harmadik személy - az ilyen szerződés szerinti szerződő fél - rosszhiszeműen jártak el, különösen, ha a harmadik személy tudta, vagy az eset körülményei alapján tudomással kellett rendelkeznie arról, hogy a vagyontárgy a házastársak közös vagyonának részét képezi, és hogy a szerződést kötő házastárs nem kapta meg a másik házastárs hozzájárulását.

Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának gyakorlata alapján az egyik házastárs közös vagyon elidegenítéséhez való hozzájárulásának hiánya önmagában nem képezhet a szerződés érvénytelenségének megállapítására szolgáló okot - ebben az esetben a másik házastárs jogosult a részesedése értékének megfelelő kártérítésre.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Ha a szerződést az egyik házastárs köti, úgy kell tekinteni, hogy a másik házastárs beleegyezésével jár el. A házastársak egyike jogosult bírósághoz fordulni, hogy az a másik házastárs által a beleegyezése nélkül kötött szerződést érvénytelennek nyilvánítsa, amennyiben a szerződés tárgyának értéke meghaladja a „kis értékű háztartási szerződés” határait.

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A házastársak mindegyike személyesen felel a tartozásaikért, kivéve, kezességvállalás esetén, vagy ha házassági vagyonjogi szerződésükben másként rendelkeznek.

Ukrajna Polgári Törvénykönyve 1054. cikkének 1. része szerint a kölcsönszerződés pénzeszközök tulajdonjogának megszerzésére irányuló ügylet, és nem keletkeztet kötelezettségeket a másik házastárs számára, hanem csak az adós, mint a szerződésben részes fél számára.

A kölcsönszerződés egyik házastárs általi megkötése nem vonja maga után a másik házastárs felelősségét, kivéve, ha ő nem vállalt azért kezességet.

Ukrajnában a hatályos joggyakorlat szerint az egyik házastárs által kötött kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a másik házastárs részéről kezességvállalásra is sor kerül.

Az Ukrán Polgári Törvénykönyv 553. cikke szerint a kezes biztosítja az adós hitelezője számára az adós kötelezettségeinek teljesítését. A kezes felel a hitelezővel szemben az adós kötelezettségszegéséért. Más szóval, a kezességvállalás a (rendszerint pénzbeli) kötelezettségek teljesítésének biztosítását szolgáló eszköz, nem pedig a kezes tulajdonát képező vagyontárggyal kapcsolatos rendelkezésről szóló jogügylet. A kezességvállalás a szerződő feleken kívül más személy számára nem keletkeztet kötelezettségeket.

Fontos figyelmet fordítani a Polgári Törvénykönyv 578. cikkének rendelkezéseire, amelyek szerint a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat csak valamennyi tulajdonostárs beleegyezésével lehet zálogba adni. Ennek megfelelően a kölcsönszerződés egyik házastárs általi megkötése nem vonja maga után a másik házastárs felelősségét, kivéve egyidejű kezességvállalás esetén.

Végrehajtás csak a kereskedelmi forgalomból nem kizárt vagyontárgyak, valamint a házastársak osztatlan közös vagyonához tartozó és valamennyi tulajdonostárs beleegyezésével zálogjoggal (jelzáloggal) terhelt vagyontárgyak esetén engedélyezett.

Az egyik házastárs kötelezettségei érvényesítésének céljából végrehajtás csak annak különvagyonára és a közös vagyonból rá eső, természetben rá osztott részre vezethető.

A kötelezettségek érvényesítése céljából végrehajtás a közös vagyonra akkor vezethető, ha a bíróság megállapította, hogy a szerződést az egyik házastárs a család érdekében kötötte, és mindazt, amit a szerződés alapján kapott, a saját szükségleteire fordította.

A házastárs bűncselekménye által okozott kár megtérítése esetén a büntetés behajtása érdekében a házasság alatt szerzett közös vagyonra is vezethető végrehajtás, ha a bíróság megállapította, hogy ezt a vagyont bűncselekmény eredményeként szerzett pénzből szerezték.

3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?

Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 93. és 97. cikke kimondja, hogy a házastársak vagy a házasságot kötni szándékozó személyek házassági vagyonjogi szerződést köthetnek, amely szabályozza a közöttük fennálló vagyoni viszonyokat, meghatározva a házassági vagyonjogi rendszert és a kötelezettségeiket. Házassági vagyonjogi szerződés alapján az ingatlanok és más olyan vagyontárgyak, amelyekhez kapcsolódó jog állami bejegyzéshez kötött, nem juttathatók a házastársak egyikének különvagyonába.

A házassági vagyonjogi szerződés meghatározhatja a házastársak, mint szülők vagyoni jogait és kötelezettségeit is.

A házassági vagyonjogi szerződés meghatározhatja, hogy a házastárs a család közös szükségleteire milyen vagyontárgyakat ruház át, valamint a nászajándéknak minősülő vagyontárgyakra alkalmazandó szabályokat is.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a házasság alatt szerzett vagyontárgyakat részleges közös vagyonuknak vagy személyes különvagyonuknak tekintik. A felek megállapodhatnak az esetleges vagyonmegosztás módjáról is, beleértve a házasság felbontásának esetét. A felek jogosultak a házassági vagyonjogi szerződésbe a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó bármely más rendelkezést is felvenni, amennyiben az nem ellentétes a társadalom erkölcsi elveivel.

3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?

A házassági vagyonjogi szerződést kötelező közjegyzői okiratba foglalni. A közjegyzői eljárásról szóló törvény követelményeinek be nem tartása esetén az ilyen szerződés érvénytelen.

A házastársaknak értesíteniük kell az illetékes hatóságokat a házassági vagyonjogi szerződés meglétéről, hogy azok a házastársak jogainak gyakorlása során figyelembe vehessék annak rendelkezéseit. Ukrajnában még nem létezik egységes elektronikus nyilvántartás a házassági vagyonjogi szerződésekről.

3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?

A házasságkötést megelőzően kötött házassági vagyonjogi szerződés a házasságkötés nyilvántartásba vételének napján, a házasságkötés után kötött házassági vagyonjogi szerződés pedig a közjegyző általi elkészítésének napján lép hatályba, amelyet a szerződés szövegében fel kell tüntetni.

3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmazhat rendelkezéseket a feltételeinek módosítására vonatkozó eljárásról. A házassági vagyonjogi szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása vagy a házassági vagyonjogi szerződés egyoldalú felmondása nem megengedett. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződést csak a megfelelő szerződés megkötésével módosíthatják, melynek közjegyzői okiratba foglalása kötelező.

3.5. Lehet-e visszamenőleges hatállyal alkalmazni egy házassági szerződést, ha a házastársak a szerződést a házasság alatt kötik?

Az ukrán jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó tilalmat vagy közvetlen utalást. Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 100. cikkével összhangban a házastársak módosíthatják házassági vagyonjogi szerződésüket. A házassági vagyonjogi szerződés módosítására vonatkozó megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni.

Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának "Az ukrajnai közjegyzők által a közjegyzői okiratok elkészítési eljárásának jóváhagyásáról" szóló rendelete megállapítja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés tartalmazhat rendelkezéseket feltételeinek módosítására vonatkozó eljárásról. A házassági vagyonjogi szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása és a házassági vagyonjogi szerződés egyoldalú felmondása nem megengedett. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződést megfelelő szerződés megkötésével módosíthatják, amelyet kötelezően közjegyzői okiratba kell foglalni (5. fejezet 2.6. cikk).

A fentiekből következően a házastársak közös megegyezésével a házasságkötés során kötött házassági vagyonjogi szerződés hatálya kiterjeszthető a házasságkötés előtt keletkezett jogviszonyokra is a házasság bejegyzésének időpontjától vagy bizonyos idővel azt követően, de kötelezően közjegyzői okiratba foglalással.

Ukrajnában a házassági vagyonjogi szerződés kötelezően közjegyzői közokirati formához kötött, de állami nyilvántartásba vétele nincs előírva.

A házassági vagyonjogi rendszert nem jegyzik be külön. Az ingatlanok tulajdonjoga és az ingatlanon fennálló egyéb jogok, azok keletkezése, átruházása és megszűnése Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 182. cikke 1. részének megfelelően állami nyilvántartásba vételhez kötött. Az ingatlanokon fennálló jogok állami nyilvántartása bárki által hozzáférhető a megfelelő állami elektronikus regiszteren keresztül.

Ukrajnában a közjegyzők állami nyilvántartók, akik jogosultak az ingatlanokon fennálló jogok ilyen jellegű bejegyzésére. Ennek megfelelően az ingatlan tulajdonjogának állami nyilvántartásba vétele során, ha az ingatlan közös tulajdon tárgyát képezi, ezt feltüntetik a nyilvántartásban.

A házastársak közös vagyonának vagy az egyik házastárs különvagyonának meghatározása teljes körű, figyelembe véve a tulajdonjog megszerzésének jogalapját és annak állami nyilvántartásba vételét, a jogszabályi rendelkezéseket, valamint a házassági vagyonjogi szerződés meglétét vagy hiányát.

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

A házastársaknak értesíteniük kell az illetékes hatóságokat a házassági vagyonjogi szerződés meglétéről, hogy azok a házastársak jogainak gyakorlása során figyelembe vehessék annak rendelkezéseit. Ukrajnában még nem létezik egységes elektronikus nyilvántartás a házassági vagyonjogi szerződésekről.

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

4.5. Bejegyezhető-e a külföldi államban a külföldi jog szerint kötött házassági szerződés, és ha igen, milyen feltételek mellett?

5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 68. cikke szerint a házasság felbontása nem szünteti meg a házasság alatt szerzett vagyonon fennálló közös tulajdont.

A házasság felbontását követően az osztatlan közös tulajdon tárgyát képező vagyon feletti rendelkezés kizárólag a házastársak közös megegyezésével történik.

A házastársak jogosultak a házasság felbontásától függetlenül felosztani a közös tulajdon alapján hozzájuk tartozó vagyontárgyakat.

A házastársaknak jogukban áll közös megegyezéssel megosztani a vagyont.

A lakóépület, lakás, egyéb ingatlan megosztásáról, valamint az ingatlan egyik házastárs különvagyonába utalásáról szóló szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A válás/különválás után fennálló tartozásokért az a házastárs felel, aki a válás előtt adósi pozícióban volt, feltéve, ha nem került sor kezességvállalásra, vagy a házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeztek eltérően.

Az egyik házastársra kiszabott büntetés kifizetése csak különvagyonából és a házastársak osztatlan közös tulajdonának természetben neki tulajdonított részéből teljesíthető.

A házastársak közös tulajdonát képező vagyontárgyakra végrehajtást lehet vezetni, ha a bíróság megállapítja, hogy a szerződést az egyik házastárs a család érdekében kötötte, és mindazt, amit a szerződés alapján kapott, annak szükségleteire fordította.

A házastárs bűncselekménye által okozott kár megtérítése esetén a büntetés behajtása érdekében a házasság alatt szerzett közös vagyonra is vezethető végrehajtás, ha a bíróság megállapította, hogy ezt a vagyont bűncselekmény eredményeként szerzett pénzből szerezték.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
Hogyan történik a követelés megállapítása?
Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
Mikor írják elő a követelést?

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?
Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 71. cikkével összhangban a közös tulajdonban lévő vagyontárgyakat természetben kell felosztani a házastársak között.

Ha a házastársak nem értenek egyet a vagyonfelosztással, a jogvitát a bíróság rendezheti. Ennek során a bíróság figyelembe veszi a házastársak mindegyikének érdekeit, a gyermekek érdekeit és egyéb fontos körülményeket.

Az oszthatatlan dolgokat a házastársnak egyikének tulajdonába kell adni, kivéve, ha a házastársak közötti megállapodás másként rendelkezik.

A szakmai tevékenység gyakorlására szánt vagyontárgyakat annak a házastársnak a tulajdonába kell juttatni, aki azokat szakmai tevékenysége során használja. E tárgyak értéke figyelembevételre kerül, amikor a másik házastársnak egyéb vagyontárgyakat juttatnak a tulajdonába.

A házastársak egyikének a közös tulajdonban - beleértve a lakóházat, lakást, földet - való részesedése helyett pénzbeli kompenzáció nyújtása csak a házastárs beleegyezésével megengedett.

A házastársnak egyikének részére pénzbeli kompenzáció megítélésére akkor van lehetőség, ha a másik házastárs korábban befizette a megfelelő összeget a bíróság letéti számlájára.

Az osztatlan közös tulajdonban lévő vagyontárgy tulajdonostársának hitelezője - a lefoglalás alá eső egyéb vagyontárgyak elégtelensége esetén - a törvényben meghatározott esetek kivételével a bíróságtól kérheti a közös tulajdon természetbeni részeinek különvagyonba utalását annak lefoglalása céljából.

Az elévülés nem vonatkozik a házastársak közös vagyonának felosztására irányuló igényekre, ha a közöttük fennálló házasság nem került felbontásra.

A házasság felbontását követően benyújtott vagyonfelosztási igény hároméves elévülési időn belül elévül.

Az elévülési időt attól a naptól kell számítani, amikor a házastársak egyike tudomást szerzett vagy szerezhetett volna tulajdonjogának megsértéséről.